|
2004.07.12-én reggel felkeltem és megcéloztam a
Moszkvai pu-t. A moszkvai kirándulás kapcsán itt már
jártunk, de idő hiányában a legkevésbé sem
szándékoztam "ismétlésbe" bocsátkozni: a
Volhovsztrojba (keletre) tartó vonal volt a nap fő
témája, nem a moszkvai. Mindehhez tudni kell, hogy
Volhovsztroj, ez a Szenpétervártól 122 km-re
található csomópont (és mellesleg kisváros
a Volhov folyó partján) rendelkezik egy TCs21-es
számú Vontatási Egységgel, melynek kötelékében
néhány (40) tehervonati nagyvas szerepel, a VL15
sorozat tagjai. A Szentpétervár-Volhovsztroj vonal
igen jelentős: a Transszib forgalmának komoly
hányadát, plusz a murmanszki vonalon haladó elegyeket
látjuk errefelé.
|
|
A képen a Moszkvai pu. azon terme, amelyre sem a
"váróterem", sem a "csarnok"
kifejezés nem teljes. Baloldalt fenn a falon a
hálózatnak a pályaudvar által kiszolgált vonalai. |
|
A 6205 sz. vonatot választottam - a 6203-at, pláne
a 6201-et azért túlzásnak találtam... Volhovsztrojig
láthatóan viszonylag kevés vonat közlekedik,
napközben annál is kevesebb. A Ladoga pu-ról indul
még néhány. |
|
A két torzsoki termék közül az ET2m-042 jutott
(2001-ben épült). Induló utasterhelés 30% (az utolsó
kocsikban persze jó 70%, szokásos fejpályaudvari
módon). TCs8 területén az egyik szín előtt olyan
CsSz2t, amelynek a foszforeszkáló homlok-csíkjai
korallpiros helyett elképesztő neonzöld színűek;
Navalocsnaja-nál (20 felszálló) pedig CsME3t-6000.
Farforovszkaja 100 felszálló (itt a másik vágányon
ET2m-048, két végén ET2-009-ből valók a vpk-k),
Szortyirovocsnaja 150 fel, valamint CsSz2t-1057 jön
befelé távolsági vonattal. A rendezőn egy csomó
"UralKalij" feliratú, zöld színű
tölcsérkocsi, odébb VL10-1886 (még látjuk ma),
Obuhovo-nál (jó 200 felszálló) épp a rendezőre tart
VL10-1605 tehervonattal. Ribackoje hozzátesz 150 utast a
jelenlévőkhöz (a menetrenddel ellentétben, megállunk
- a menetrend a pályakarbantartás miatt a
"biztonsági" verziót hozza, ehhez képest
vannak kifüggesztett, időszakos eltérések), azután
elkezdődik a leterítés. Pella (amelynek
"normális" neve Otradnoje, Pella-nak csak az
állomást nevezik) után VL15-ös teherrel Pétervár
felé, legalább 80 rakott kocsival (ami úgy 7000...7500
t, esetleg kicsit több). Mga állomáson egy VL15
várakozik, 70% az utasmennyiség és innen a
felszállókkal együtt is folyamatosan csökken.
Aprakszin és 63. km között megint VL15, teherrel.
Poljani magasságában alkalmi formáció: CsSz2t,
Orient-szerű kocsik, belorusz "régiesített"
normál hálókocsik, és hogy még hülyébben nézzen
ki, közforgalmú, "sima" sötétzöld
személykocsik - nyilván valami nosztalgiaút
különvonata. |
|
A vonalon több rövidperonos megálló is akad, ahol
az első 8, 6, 2 kocsiból lehet csak kiszállni - igaz,
ezek forgalma csekély. Ebből a szempontból a 119. km
megálló a "csúcstartó", ahol csak az első
kocsi első ajtaja alkalmas a ki- és beszállásra,
mivel a magasperon egy fából ácsolt, kb. 6 m hosszú
alkalmatosság. Az is igaz, hogy a 119. km nem más, mint
az Irsza-i elágazás, és mint ilyen, "civil"
utasok számára abszolút érdektelen. Mindkét
vágányban szakaszosan (1...4 km-es szakaszok, részben
állomáson is) viszonylag friss felépítménycsere, az
önzáró szorítórugós sínleerősítéssel. Rejtő
Jenővel szólva, az ET2m ülései egy sárgaságban
elhunyt kínai kuli arcszínére emlékeztettek...
|
|
Volhovsztroj kp. végénél a teherkocsik között
egy VL15 tűnik fel. A végállomásra 30% utas marad. A
képen Volhovsztroj állomás épülete. Egészen
pontosan, ez Volhovsztroj I., míg a kisebbik
Volhovsztroj II. tovább, a folyó túlsó partján
található - ott ágazik el a vonal Murmanszk illetve
Vologda felé. Utóbbin északra Konosán keresztül
Arhangelszk és Vorkuta, keletre Buj irányába jutunk
tovább, a Transzszib északi vonalára.
|
|
ET2m-042 Volhovsztrojban. Az elővárosik számára
ez az egy vágány (a felvételi épület melletti) és
magasperon áll rendelkezésre. A képen baloldalt van
még egy alacsony szigetperon a távolsági
személyszállítóknak, a többi a tehervonatok
birodalma. |
|
Az épület oldalában (kp. felől) az Eu 708-64 psz.
gőzmozdonyt találjuk kiállítva. Érdekes, hogy míg
az elővárosi szerelvényeken sem látni graffitit (na
ja, a vasútőrök itt még komolyan veszik a
tevékenységüket), a szobormozdonyt mégis sikerült
valamilyen fújkáló fenoménnek megtalálnia. |
|
Tábla a gőzmozdonyon: "Az Eu 708-64
gőzmozdony, amely a háború éveiben Volhov város
fűtőházába volt állomásítva, 1943. február 7-én,
elsőként szállított élelmiszert és hadianyagot az
ostromlott Leningrádba, a blokád áttörését
követően." |
|
MPT egy 4 tengelyes pőrekocsival és néhány
pályamunkással. Balra-előre valamilyen oktatóközpont
található, a személykocsi ahhoz tartozik. |
|
Nyolctengelyes tartálykocsi, ezúttal egy észt
darab. Az előző képen lévő MPT mellett elhaladva,
a felüljáróra vitt az utam, ahonnan kiváló kilátás
nyílik Volhovsztroj I. állomásra....
|
|
...és nemcsak az állomásra, hanem az egymás
mellett várakozó, két játékosra.
Baloldalt VL10u-716, őt már nem kell külön bemutatni.
Mellette VL15-021 a TCs21 előadásában, a
számmisztikai igényeket is kielégítendő. Ha jobban
megfigyeljük, a mellgerendája baloldalt alaposan be van
horpadva. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt sejtjük,
hogy itt valamilyen közúti járművel történt
találkozó, és hogy a 300 tonnás
"játékszer" mit hagyott belőle, ahhoz sem
férhet sok kétség. A mellgerenda teherviselő elemei
azonban valamivel beljebb helyezkednek el, ezért
egyelőre a festés elegendő "kezelésnek"
találtatott... |
|
A két gép egy másik szögből. Innen jól látszik
a VL10u szekcióinak tetőzsaluja - ez már a VL11
"stílusában" épült. |
|
Volhovsztroj I. teherpu. látképe, kp. felé és
kicsit balra nézünk. Felfedezünk egy oldalzsalus
VL10-est, valamint egy sötétvörös festésű,
"classic" TEM2-est. |
|
Újra a két játékosunk... |
|
...és mégegyszer. A látvány - vasút, ameddig a
szem ellát - több mint szép egy vasútbarátnak... Itt
aztán valóban a vasút a terület korlátlan ura...
Az állomás egy képzeletbeli háromszög
középpontjában helyezkedik el, ahol a háromszög
csúcsai: a Transzszib, Szentpétervár és Murmanszk.
Valamennyi csúcspont között jelentős a forgalom, így
az állomás méretei is ennek megfelelőek.Három
variáció állt előttem a továbbiakat illetően:
11:10-kor visszaindulok a 6410-ként forduló
ET2-esemmel, vagy várok a 6104-esre 16:40-ig, vagy a
6413-asra 14:55-ig. Az utóbbi kettő mindegyike érdekes
a maga módján, ugyanis a 6104 csak Obuhovo-ig
közlekedik, méghozzá "a kertek alatt",
vagyis 22. km elág - Kolpino - Obuhovo útvonalon; a
6413-asnak pedig már a számozása is rendhagyó (Ladoga
pu. mintha nem is létezne, és mintha Volhovsztroj lenne
a kezdőpont), és miután a Ladoga pu-ra közlekedik,
Gori után elfordul jobbra, átvág a Néván és
Zanyevszkij poszt II.-t érintve, egy frissen
létesített átkötővágányon érkezik a
végállomására.
|
|
Mind a 6104, mind a 6413 elég lett volna egy
Volhovsztroj I. és Volhovsztroj II. közötti
"tüzelőállás" elfoglalására és remek
vonali képek gyártására. Csakhogy az időjárás
kiadós zuhival kecsegtetett, sajnos. Márpedig valahol a
Volhov-híd környékén bőrig ázni nem lett volna túl
előremutató... Ígyhát maradt a
"biztonsági" variáció: a 6410-essel vissza
Pupisevo-ra, ahol a továbbutazáshoz felhasználható a
6434-es. Majd "szakaszosan" még beljebb ...
meglátjuk... A kezdeti utasterhelés 15%, Pupisevo-ig
(ahol kb. 40 felszálló akadt) minimális utascserékkel
változatlan marad.
Pupisevo állomáson a két átmenőn kívül, az
épület felől egy, az átellenes oldalon kettő
vágány áll rendelkezésre - előbbi az idáig
közlekedő elővárosik, utóbbiak a tehervonatok
számára. A képen a fából készült felvételi
épület. Itt északon a fa - mint tudjuk - korrekt és
tartós építőanyag.
|
|
A kb. 800 m-nyi tartálykocsi szinte elvész az
állomási vágányon. Mögöttem még jó 300 m a
határig; a szerelvény másik vége előtt, a távolban
még több. Az 1250 m-es szabvány állomási
vágányhossznál is nagyobb,
"hosszú-szerelvényes" állomással van
dolgunk - ami egyáltalán nem meglepő a VL15-ösök és
a "beélesített" távvezérlési kábelekkel
szaladgáló VL10-esek láttán. |
|
Újabb MPT. Ez a bizbereseké, az SCs10-es
részlegükhöz tartozik. |
|
Távolsági személyszállító vonat
(Szentpétervár - Kotlasz) CsSz2t-958-assal és 13
kocsival. |
|
VL10-1860 (Tbiliszi által gyártva) tehervonattal. A
vele elkövetett "forgalmász-mutatvány"
végiggondolva, teljesen korrekt volt. Ugyanis kitérőbe
tették, amint pedig felszabadult a váltókörzet,
mögötte már jött is a következő képen szereplő,
csak idáig közlekedő elővárosi. Azt, lévén itt van
végállomása, az épület melletti vágányra hozták.
A teher közben araszolgatva végigcsorgott a túloldali
vágányon. Az elővárosiról leszálló és mögötte
áthaladó utasok számára így a lehető legnagyobb
tér állt rendelkezésre a tehervonat észleléséhez.
Az pedig, miután állt a kijárata, lépésben
keresztezte a gyalogos átjárót, és amikor már senki
sem szándékozott előtte átmászkálni, enyhén
gyorsulva kihaladt az állomásról. |
|
ET2m-036: 6235-ös vonat, amely 6410-ként fordul
12:00-kor. Kezdeti utasterhelése 10%, Ribackoje-ig
70%-ra telt meg, ott kb. 250-en szálltak le róla
(metrócsatlakozás, peronzár kikerülésének
lehetősége). Pupisevo-n, az indulás előtt
közvetlenül VL10-1728 gurult át Volhovsztroj felé
néhány üzemi kocsival és sínszállító
pőrekocsikkal. A sínszállító kocsik jó 600 m hosszt
alkottak összesen; kb. 500 m hosszú, egybehegesztett
sineket szállítottak. Indulás +5-tel, mivel egy CsSz2t
vontatta távolsági vonatot még elengedünk. A késést
a laza menetrendnek köszönhetően igen hamar
ledolgozzuk. A 106. km-nél VL10-es, egy szem üzemi
kocsival (kisebb vontatójármű ezek szerint nem volt
erre a feladatra, persze lehet ez egy "gépmenet
helyett" verzió is...).
|
|
Vojbokalo, ahol sikerült utánalőni ennek az
"osztályidegen elemnek" (ED4m-0082). Az ED4
gyemihovoi, azaz Torzsokhoz képest az
"ellenoldalt" képviselő jármű - kiváló
alapja lehet egy NOHAB-Szergej típusú hitvitának...
:))) Zsiharjovo előtt VL15 teherrel.
|
|
Nazija, magasított 4 tengelyes tölcsérkocsi, 70 t
raktömeggel.
Ez az a bizonyos állomás, amely mellett megaláljuk a
tőzegszállító kisvasút vonalát - pontosabban sajnos
már csak a maradványait (az utóbbi években
felszámolva, az enyészetnek átadva - miután a
tőzegkitermelés is megszűnt). |
|
VL10-1886 teherrel Volhovsztroj felé. |
|
Mga állomás, kapáslövés egy klasszikus
Szergejre: M62-1630. Beljebb VL10-1328. Az állomáson
jobboldalt (vp. felé nézve) 8 vágány áll a
tehervonatok rendelkezésére. Kp. végén jobbról a
Szentpétervárt délen negyedkör alakban megkerülő,
majd Narvába ill. Észtországba tartó vonal
csatlakozik be, vp. végén a Kirisi, Bodogoscs, Szonkovo
állomásokat érintő vonal
("elektricskákkal" Budogoscs-ig utazhatunk).
Balra pedig Nyevdubsztroj-ba, a Néva partjához
juthatunk el innen.
Izsori állomáson TGM4-2210. (Az állomást vp. felé
követő, két Izsora-híd igen érdekes fotótémákat
rejtene, ha lenne rá idő...) Innen befelé
négyvágányú a pálya (a vonal egészen Ribackoje-ig a
Névához közel halad, a vasút és a Néva között
több ipari üzemmel és iparvágány csatlakozással).
Izsori alatt VL15-027 "neki megfelelő"
méretű tehervonattal Volhovsztroj felé.
|
|
Ribackoje állomás - ezt a TEP70-est az utolsó
pillanatban sikerült megörökíteni. Üzemi kocsikat
vitt, az első, valaha személykocsiként funkcionáló
járművön rácsok voltak felerősítve. Hogy mi
célból, az sajnos nem derült ki, a kissé füstös
TEP70-0065 hamar eltűnt Pétervár irányában. Én
pedig találtam egy jó kis útátjárót az állomás
kp. végén. Az útátjáró fény- és kettős
félsorompókkal biztosított, emellett "biztonsági
őrhely" titulusú toronnyal és a hozzátartozó,
terebélyes asszonysággal volt felszerelve. Pályás és
bizberes dolgozók végeztek párhuzamosan két munkát:
az útátjáró nemrég felszerelt behajtásgátlójának
kábelezését végezte az egyik csapat, a másik pedig
kézi kitérőszabályozást hajtott végre.
|
|
Rákérdeztem a pályásokra, hogy szerintük most
mennyi idő alatt van esélyem egy vonali képre
VL15-össel? Mondták, hogy jár errefelé minden,
előbb-utóbb bármit kifogok, de inkább menjek oda a
nénihez, mert ő be tud szólni a diszpécsernek.
Odamentem, a néni először azt hitte, vasutas vagyok,
majd miután tisztáztam civil mivoltomat, továbbra is
készséges maradt, váltott pár szót a diszpécserrel,
aztán kihozták az eredményt, amit sejtettem: sajnos
nem tudják a gépeket, azt a TCs21, esetleg az Obuhovo-i
irányítás tudná megmondani. Na jó, gondoltam, emiatt
nem fogok Volhovsztrojba telefonálni, ráadásul a
"kincstárin" mint tökidegen egyén - az
azért már pofátlanság volna... Megköszöntem a
lehetőséget. A pályások közül ketten közben azt
firtatták, hogy újságíró vagyok-e, mert ha igen,
igazán lefotózhatnám őket. Erre végül nem került
sor... Ígyhát ottmaradtam az útátjáró
környékén és élveztem az "előadást",
amely a legteljesebb természetességgel bontakozott ki a
szemem előtt. Először VL10-1838 jött
konténervonattal Pétervárról.
|
|
Majd még egy "osztályidegen elem"
(ED4m-0086), Volhovsztroj végállomással. Elővárosit
többet nem is fotóztam, teljesen a tehervonatokra
koncentráltam. |
|
VL10-960 kegyetlen mennyiségű üres magasoldalfalú
kocsival.
Az üres vonatoknál a korlátozó tényező az egy
fékezőszelepről fékezhető maximális vonathossz
(1500 m) és az állomások hossza (a
"hosszú-szerelvényeseknél" kb. ugyanennyi).
Az egyesítési praktikákat (normál összekapcsolt
vonat, mozdonycsoport(ok) elhelyezése a vonaton belül,
a fővezeték szakaszolása féktávvezérléssel)
ugyanis csak rakott vonatoknál szabad alkalmazni. |
|
A kissé kopottas VL10u-737 tartályvonattal... |
|
...amely utolsó kocsijának lefotózásához (jó
picike a zárjelzője!) bő kettő percet kellett várni.
A vonat kényelmes 40-es tempóban haladt (kitérőznie
kell itt is és az állomás vp. végén is) - ki lehet
számolni a hozzávetőleges hosszát... |
|
Az állomási tartalék, CsME3-4629 percei
következtek egy magasoldalfalú kocsival
(kihúz-átállít), de nem sokáig, mert először egy
elővárosi (ET2m) érkezett Pétervár irányából, rá
két perccel pedig VL10-1002 újabb adag
tartálykocsival. Az útátjáróban ekkor már vagy 20
perce várakozó autósok hangulatán vajmi keveset
javíthatott a fenomenális vasútparádé... |
|
Kellemes kis nyolctengelyesek követték a zöld
dobozpárt... |
|
Az útátjáróban már-már végleges letelepedésen
gondolkodó közút-fanok végre nem vízszintes
helyzetű sorompót vettek észre maguk előtt - a
tetemes méretűre dagadt gépkocsioszlop lassan
elfogyott.
A szünetet használjuk ki némi
felsővezeték-megfigyelésre. A képen
szakaszszigetelő, kettős munkavezetékhez. |
|
Itt pedig szakaszhatár a külső összekötőhöz
kiágazó vágány felett - a fehér-fekete csíkos
oszlopok hívják fel rá a figyelmet. |
|
A közút számára a mulatság nem tartott soká: a
tehervonat-show VL10-1568-assal folytatódott... |
|
...amely ilyen csiricsáré kocsikat húzott,
"EuroSzib" felirattal. A CsME3 újból
megjelent egy tolatómozgás erejéig. A vezérállás
egyik oldalsó ablakán ki tudja, honnan beszerzett
műanyag tábla, rajta felirat: "pedagógus a volán
mögött".
|
|
Majd VL10-1716 jelentkezett; vele párhuzamosan, a
mögötte lévő vágányon pedig elővárosi érkezett.
Az útátjáró felett megint a reményvesztettség
illata érződött...
Pedig relatíve jó helyzetben voltak az autósok ebben
az időpontban - én viszont értelemszerűen a lehető
legrosszabb helyzetben. Hiszen például a két
délutáni volhovsztroji elővárosi elterelése
Ribackoje állomás környékéről (Ladoga pu. ill. a
"lehetetlen", Kolpino-n keresztüli útvonal)
pontosan azzal a szándékkal történik a nyári
menetrendben, hogy a viszonylag kevésbé sűrű,
délutáni óráknak amennyire csak lehet,
"alájátsszanak", lehetőséget biztosítva az
igen terhelt Ribackoje és Obuhovo állomásokon az
"apránkénti" pályakarbantartásra. Tetszett,
ahogy az útátjárós néni aggódott a pályásokért,
néha odakiabált nekik: "-Látják ugye, fiúk,
hogy az "elektricska" pont maguk felé
jön?" - és hasonlókat. Nekem pedig:
"-Fiatalember, maga meg üljön már le arra a
padra, hát elfárad!"Pad ide vagy oda, ideje
másik helyszínre költözni. Visszaballagtam, az
állomásépület mögötti téren fél liter kvász
(házi!), két húsos-rizses "pirozsok"
(úgyszintén!) betermelését követően irány a metró
és Obuhovo állomás. Obuhovo-Ribackoje között a
metró párhuzamos a vasúttal, ennek ellenére nem
használnak közös (na, az itt durva lenne...), vagy
legalább egymás melletti pályát. Egyszerűen azért,
mert Obuhovo-nál nem fér el a metró a felszínen, ott
viszont a Néva közelsége miatt a talaj nem engedi meg
a kéregvezetést, tehát Obuhovo magasságában a
metrónak már jó mélyen kell lennie - ez meg csak így
ment.
|
|
Obuhovo állomáson ágazik el a moszkvai és a
volhovsztroji vonal, továbbá a külső összekötő;
kp. felé, jobbra pedig a rendező magasfogadójára
jutunk - ennek megfelelően a környék tisztességesen
be van hálózva a szükséges átkötéseket biztosító
vágányokkal.
A gyalogos felüljáróról Ribackoje irányába
nézünk, ahonnan tekintetcsalogató dolgok közelednek:
két VL10 között egy VL15. Nevezhetjük mondjuk
vonóerő-szendvicsnek, de nem kell megijedni, csak egy
mozdonyvonatról van szó. "Kifelé" nyilván
hamarosan besűrűsödik a kikötőből meg a
rendezőből áramló elegymennyiség, amihez plusz
gépekre van szükség, és így spóroltak gépmenetet.
Hasonló formációkat a nap során kétszer is láttam
az elővárosi mellett elhúzni - az egyik
"fotogénebb" volt, mert a végére került a
nagyvas. |
|
|
Képsorozat a "szendvicsről".
A "hús", vagyis a negyvenöt méternyi VL15
méretei igen jól érzékelhetőek. A sok részlet
között érdemes megfigyelni például a homoktartályok
betöltőnyílásait, amelyek mindkét sorozatnál a
tetőn, kétoldalt helyezkednek el (a VL10-esnél
szekciónként és oldalanként 4-4, a VL15-ösnél
értelemszerűen 6-6 db.). A kisebb VL10-es
szekciónként 2 m3 homokot tud felvenni,
amely így kiegészítő ballasztként is viselkedik. |
|
Eközben a tehervonati forgalom természetesen nem
áll le: VL10-1294. |
|
A "szendvics" közepe. |
|
A VL15 középső forgóváza. Sajnos a szekunder
rugózás szemléltetéséhez meg kellene emelni a
mozdonyszekrényt - majd máskor... |
|
Még két kép a
"szendvicsről". Néhány perc várakozást
követően elindul a rendezőre. Én is így teszek,
ehhez felszállok a fogalmam sincs, milyen viszonylatú
ET2m-047-esre: teljesen mindegy, úgyis megáll ott, ahol
nekem kell (Szortyirovocsnaja). |
|
Szortyirovocsnaja megálló felett, merőlegesen
közúti felüljáró ível át, amelyről az egyik
oldalon (vp. felé) gurításokat lehet nézni vég
nélkül, a másik oldalon pedig a TCs7 telephelyére
kukkanthatunk be. A felüljáróra elvileg nem lehet
kijutni a megállóról, csak megkerülve, az elejéről.
Eredetileg voltak feljárók, de a peronzár miatt
jelenleg használaton kívül vannak, berácsozva. Sem
időm, sem kedvem nem volt kerülni, maradt a mászás.
Akik ezt végignézték, nyilván meg voltak róla
győződve, hogy jegy nélküli utazás esete forog fenn.
Pedig ott lapult a reggel váltott, menettérti jegy a
zsebemben - az már csak gyenge mellékkörülmény, hogy
finoman szólva nem teljesen szabályosan használtam a
visszaúton (két útmegszakítás, ebből a másodiknál
még ki is hagytam egy állomásközt, lévén ott
metróztam)... |
|
A felüljáróról két gyors képsorozatot
csináltam. Többre sajnos nem futotta, mert még
legalább egy helyszín be volt tervezve mára. Így a
"TCs7 felülnézetből" is elmaradt, miután a
felüljárón keresztülvágni az autóáradaton
képtelenség volt, a végig-át-vissza variáció pedig
- talán érzékelhető a képeken a rendező
szélessége -, nem éppen ötperces séta. Ez a
nagyobbik gurító, a terület kp. végénél még van
egy kisebb, azt Farforovszkaja megállónál leszállva
célszerű megközelíteni. Távolban a magasfogadó,
ennek kiegészítése ill. a gurításra nem szoruló
szerelvények kezelésére szolgáló vágányok (az
utóbbi időben kb. a duplájára bővítve és
meghosszabbítva) a kép látószögén kívül,
jobboldalt vannak. A TCs7, beékelődve a kettő közé,
a hátam mögött, jobbra. A teljes terület a moszkvai
pu. vonalának bal oldalán, a belső és a külső
összekötő között, mintegy 6 km hosszan, néhol 1 km
szélességet elérően helyezkedik el. Jelenleg
Oroszország legnagyobb forgalmú rendezőpályaudvara,
csak a két nagy moszkvai rendező együttesen
múlja felül.
|
|
A dombról leguruló kocsik fékezése három
pozíción elhelyezett, pneumatikus vágányfékekkel
történik. Segédeszközeik: vágányhídmérleg,
fotocellás elhaladásérzékelők, Doppler közeledés-
(sebesség-) érzékelők. A domb jellegzetes
kialakítású. Három vágány fut le róla, ebből a
középső a fő-ág, Y-alakban két felfutó
vágánnyal. Az oldalsó vágányokról csak a közelebb
eső két- ill. három vágánycsoport érhető el, a
középsőről valamennyi. Kétoldalt egy-egy
megkerülővágány található. Így a gurítás
gyakorlatilag folyamatosan, pillanatnyi megszakítás
nélkül végezhető.
|
|
Egy kis szünetet sikerült kifogni a
"nyári-délutáni lötyögés" közepette,
amikor a képen látható CsME3-asnak van pár perce
arra, hogy végrehajtsa, amit éppen csinál... |
|
A 3. pozíció pneumatikus vágányfékjei az egyik
vágánycsoport irányvágányaiban. |
|
Jobboldalt jól láthatók a vágányfékeket
működtető sűrített levegő tartályai. A
levegőtermelés a másik oldalon, a torony előtti lapos
épületben történik, a tartályok egy részét is ott
állították fel. |
|
Itt pedig a vágánycsoportok látszanak szépen. A
gurítót az idők során többször átépítették,
bővítették. Jelenlegi állapotában öt
vágánycsoporttal rendelkezik, amelyek 6-6 vágányra
válnak szét, kivéve jobbról a második és - ha
minden igaz - a bal szélső csoportot, azok ugyanis 7-7
vágányosak. A hatodik vágánycsoport létesítéséhez
már nincs hely, a másik gurítónál talán még van
felhasználható terület. |
|
A torony, amelyben egy váltásban 5 fő teljesít
szolgálatot. A pályaudvar aránylag jól automatizált,
tévesztésekre igen ritkán kerül sor - ha előfordul,
annak "kiszedésére" is kidolgozott
forgatókönyvek vannak: egyáltalán nem biztos ugyanis,
hogy a gurítás azonnali megszakítása az üdvözítő
módszer. |
|
Búcsúzóul a nyolctengelyes TEM7a-0080 mutatta meg
magát a számára természetes közegben. |
|
A nap utolsó felvonásaként elmetróztam
Szentpétervár legújabb pályaudvarához, a Ladoga
pu-hoz. Ez a Finnországi pu-t és a déli
fejpályaudvarokat összekapcsoló vonal mentén eddig is
létező, Dacsa Dolgorukova állomás helyén létesült,
tehát átmenő pályaudvar. A képet már többen
megcsinálták, én sem hagyhattam ki. :))) Ahogy az
ember feljön a metróból a mozgólépcsőn, egyből ezt
látja meg az üvegen keresztül. ("Belefáradtunk
abba, hogy pályaudvaron éljünk. A szétköltöztetés
meg lett ígérve és el lett felejtve." Nyilván
önkormányzati társbérletről van szó, amelynek
állapotai a lakókat a szemben lévő pályaudvarra
emlékeztetik. Nos, feltételezem, az "igazi"
pályaudvaron jobb lenne lakniuk - legalábbis most még
rengeteg kihasználatlan helyet találunk
jártunkban-keltünkben...)
|
|
A távolsági vonatok várótermének részlete. A
pályaudvar feladata egyelőre "kicsit a
Finnországinak, kicsit a Moszkvainak segíteni",
amit végre is hajt. Láthatóan az
"összecsiszolódás" stádiumában van,
tervezett kapacitását messze nem érte még el. A
volhovsztroji vonalhoz "külön bejárattal"
rendelkezik: Zanyevszkij Poszt II. - Gori, ebből a
Zanyevszkij Poszt-hoz vezetett vágány, valamint
Gori-nál a második, az állomás jobb oldalához
felüljárón át csatlakoztatott vágány új építés.
Az utóbbit szemlátomást nem használják, és a nyári
menetrendből kiolvasható forgalom nem is indokolná.
Mindebből sejthetően a pályaudvar hamarosan be lesz
dobva a mélyvízbe...
|
|
A távolsági vonatok szintje kintről, a felső
parkoló felől. |
|
Ugyanez kicsit távolabbról, a parkoló végéből.
Az épületnek nincs "koncentrált" jellege, ez
egy, a vágányokra merőleges, szélesen elterülő
üveg-acél-gránit együttes. A parkoló pedig azért
ilyen üres, mert még nem fejezték be az építését.
Visszafelé menet megkérdeztem három, az ajtóban
beszélgető-cigarettázó, zöld egyenruhás vasutas
hosztessz-lányt, hogy nem tudják-e, mikor készül el
ez a szint. "-Szerintem soha" - válaszolt az
egyik lány nevetve... |
|
A parkolóval átellenes oldalon kimentem a teraszra.
Innen gyors képet csináltam CsSz2t-1031-ről, aztán
irány a szálloda. Gondolkodtam még a TCs8 (Moszkvai
pu. fűtőháza) megközelítésében (igen egyszerűen
kivitelezhető) és pár ottani kép készítésében, de
az elmúlt napok sűrű programja kezdte megtenni
hatását, azonkívül az időjárás sem kecsegtetett
semmi jóval (megint elkezdett csöpörögni az eső), ez
hát most elmaradt - majd legközelebb... Végülis a 8
nap amúgysem elég másra, mint a hatalmas
húsosfazékból néhány merítésnyire - ha csak a
környéket vesszük az általam ismert
"érdekes" témákra szorítkozva, azokra nem
8, de 80 nap kevés...
|