"Borsod I."

 

Amikor legutóbb jártam a Sajó völgyében végighúzódó iparvidéken, még működtek a komplexumok, munkahelyet, ugyanakkor kétes minőségű levegőt biztosítva az ottlakóknak. Tisztában voltam vele, mit fogok látni ma, 2005. június 4-én - de közelről és saját szemmel mégiscsak más, ütősebb.
Útvonalam: Budapest - Miskolc (80) - Ózd (92) - Bánréve - Sajólénártfalva (92/313) - Kazincbarcika (313/92) - Rudabánya - Kazincbarcika (95) - Miskolc (92) - Budapest (80).
Vonatszámok: IC 560 "TVK" (Miskolc) - 5412 (Ózd) - 5415 (Bánréve) - 6354 (Sajólénártfalva) - 6355 (Bánréve) - 5413 (Kazincbarcika) - 35316 (Rudabánya) - 35313 (Kazincbarcika) - 5423 (Miskolc) - IC 521 "Zemplén" (Budapest Keleti pu.)

A "TVK" IC összeállítása hátulról előre: 19-91 307, 88-81 012, 20-70 070, 054, 067, V43 1036. Induló utasterhelése 100%.
Miskolcon a Csörgő-páros egyenesen a lencsém elé érkezett.
A Miskolcról 9:25-kor Ózdra közlekedő, 5412-es személyvonat vontatójárműve M41 2194, kocsijai: 20-37 329, 20-17 495, 20-07 758 - alig 15% utas foglal helyet bennük.

Gömöri felé a deltavágány L betonaljas, a Bajcsy-Zsilinszky utat átszelő hídon vegyesen faaljas és L-es.
Miskolc-Gömörin 7 leszálló (vagyis ők városi közlekedési eszköznek használták a vonatot - vagy csak most ébredtek fel). Az állomás lényegében féllíra: a Miskolc Rendezőről jövő vágányok az 1-ben és 2-ben folytatódnak, a Tiszai pu-i delta a jobb vágányba csatlakozik. Fény bejárati, egyéni alak kijárati jelzők. Az 1. és 2. vágány L betonaljas. További három átmenő és egy csonka a felvételi épülettel szemközti oldalon. A felvételi épület oldalán, az állomás bánrévei vége felé két rakodó csonkavágány (oldalrakodóval, raktárral), tárolt kocsikkal (túlnyomórészt magasoldalfalú nyitott kocsik várják a mindent lezáró, fehér S betűt). Peron a felvételi épület mentén, sóderral felszórt szélesperon az 1. és 2. vágányok között. A szélesperon után, az 1-ből átmenő vágány ágazik, azaz a rendezői jobb vágány folytatása ezt figyelembe véve a 3. A vp.-i végén (25+50-nél), a két rakodó csonka mögött kombiterminál vágányai, portáldaruval. Tárolt kocsik itt is. Ugyanezen az oldalon, a vp.-i váltókörzet után kihúzóvágány, fűvel benőve.
A pálya villamosított (vasbeton felsővezeték tartóoszlopokkal), kétvágányú, hézagnélküli, LM betonaljakal rendelkező, 54-es sínrendszerű. Állomástávolságú közlekedés, a pályasebesség 100 km/h. A szelvényszámozás Miskolc kezdőpontú, téglatest szelvénykövekkel, felváltva a páros és páratlan oldalon, abszolút korrekt módon. A 46-os szelvénytől baloldalt hatalmas területen, jobb időket megélt rakodóvágányok (minimum 10 vágány) darupályával, itt-ott fényjelzőkkel - rájuk már nincs szükség. A vágánycsoport mindkét vége a 92-es vonalba csatlakozik, fényjelzőkkel biztosítva; a váltóállító tornyokon Miskolc Repülőtér felirat szerepel.

Miskolc Repülőtér vp.-i végére (57-es szelvény) nézünk vissza, maga a repülőtér ebből a nézőpontból baloldalt, a kép látószögén kívül terül el. Alaphangulat-beállítási célból, a vasút mindkét oldalán részlegesen vagy teljesen felhagyott, romos és romosabb épületegyüttesek.
62+50-nél (Szirmabesenyő megállóhely előtt) és a 91-es szelvénynél (Sajókeresztúr megálló felett) fény- és félsorompós útátjáró.

Sajóecseg állomás miskolci váltókörzeténél balról használatban lévő vágány csatlakozik. Fény bejárati, egyéni fény kijárati jelzők, 8 átmenő vágány, szolgálat van. 3 leszálló utas. Az 1. vágány U betonaljas, a 2. T-s, 3. és 4. (átmenő fővágányok) L-es, Skl-3 sínleerősítéssel, a többi L-es, GEO-val. Tárolt kocsik, a három szélső vágány használaton kívül (Megállj! táblával megjelölve). A végponti végénél szakállas sorompó, a váltóállító toronyból kezelik. A tornanádaskai 94-es vonal jobbra ágazik el, a bejáratnál vegyesen faaljas és TU betonaljas a felépítménye.
Remotorizált Dácsia Sajóecsegen.
Folyamatosan, enyhén emelkedünk a Sajó széles, lapos völgyében. 117-nél (a képen előtte járunk) fény- és félsorompós útátjáró. A bal vágány Skl-3 sínleerősítésű a nyíltvonalon is, a jobb GEO-s. 156-ban (Sajószentpéter-Piactér megálló bánrévei peronvége) és 161-30-ban fénysorompós útátjáró, utóbbit félsorompó egészíti ki, és itt kissugarú ellenív található. 152 és 163 (Sajószentpéter kp.-i bejárat) között 80-as lassújel.

Jó állapotú, kétvágányú, villamosított vonal, 54-es sínrendszerrel - szinte ellenpontja az általa nem is olyan régen még kiszolgált "ipari polip" hátramaradt hullatömegeinek.
Sajószentpéteren 7 leszálló. 7 átmenő vágányos az állomás, a felvételi épülettel szemközt az üveggyár épület-torzója pusztul, a mellette húzódó két vágány (8. és 9.) felszedett. Az 1. vg. TU betonaljas, a 2.-4. vágányok L-esek, az 5. faaljas, a 6. TU-s, a 7. L-es. A 2.-6. vágányok villamosítottak. Csapórudas sorompós útátjáró a kp.-i végén. A bánrévei végénél két rakodó csonka, az egyik homlokrakodós. Ennél a végénél, állomási területen, nem használt vágány balra. Fény bejárati, közös fény kijárati jelzők.
Idáig tartott a nagyon jó világ, kezdődik a kevésbé jó, de még mindig impozáns állapotú, villamosított, egyvágányú szakasz. A második vágány helyett a Berente-rendezőre vezető, villamosított sínpár ágazik ki a kép látószögén kívül, jobbra. Balra használatban lévő vágány ágazik, a BorsodChem telepéhez.

188+50-nél pontszerű lassújel (60 km/h?) útátjáróban.
Berentei látkép: tárolt, selejtezett kocsik sokszáz méteren keresztül, mozgásnak semmi nyoma. A rendező 204 magasságában kezdődik, a 92-es vonal szelványszámozása szerint.
A másik oldalon, a vegyipar képviselőjének telephelye üdítő színfolt: viszonylag rendezett, és nemcsak a sok tartálykocsi mutatja, hogy működik.
Kazincbarcika alsó megállóhelyen 3 leszálló. A berentei vágány itt már újból a 92-es vonal mellett halad; faaljas, GEO sínleerősítésekkel, használatban van.

Alsó barcikai végénél (227-60) fény- és félsorompós útátjáró. A berentei vágányban ugyanitt leszerelt alakjelzők árbocai.
Baloldalt a berentei vágány, Miskolc felé nézünk.
Kazincbarcika. Miskolci végén baloldalt kihúzó: rajta tárolt kocsik, mellette fémhulladék telep. Miskolc felől alak bejárati jelzők, jobbról a rudabányai 95-ös vonal csatlakozik. 7 átmenő vágány. Tárolt kocsik a jobb oldalon is. Az 1. vágány rakodó, oldalrakodóval, raktárral, vágányhídmérleggel, TU betonaljas. A 2. és 3. LM-es, közöttük szélesperon. A 4. és 5. L-es (LM vagy LX vélhetően), a többi (6., 7., 8.) vegyesen faaljas és TU betonaljas. Lassújel az állomási területen. Útátjáró csapórudas sorompóval a vp.-i végén (251-50), kihúzóvágány a jobb oldalon. A felvételi épülettel szemközt rakodóterület. Felsővezeték a 2.-6. vágányok felett van. A 3. és a 4. felett egyaránt kétlábú Y-tartók - tehát eredetileg számítottak a kétvágányúsításra. A végponti végén közös fény kijárati, fény bejárati jelző, fedezőjelző funkcióban.

3 leszálló, 5 felszálló. M62 223-ast látjuk teherkocsikkal. A drót elfogy, Ózdig a "szép időkben" is meg kellett elégedni a jó állapotú, egyvágányú, nem villamosított vonallal.
Sajókaza eredetileg kb. 4 vágányos állomás volt, most már csak az átmenő fővágánnyal találkozhatunk, a többire az elterített zúzottkő és a váltókörzeti, cserélt vágányszakaszok emlékeztetnek. A felvételi épület és a raktárépület még áll.

2 leszálló, 3 felszálló. Bánrévei végén (284-es szelvény) fénysorompós útátjáró.
Vadna megálló miskolci peronvégénél, 302-30-nál fénysorompós útátjáró. 2 leszálló.

A 312-nél található Sajó-híd acélszerkezetű, alsópályás. Az eddigi vágánytengelytől jobbra térünk el, vagyis a jelenlegi hidat a régi mellett építették. 324-50-nél fénysorompós útátjáró, 340-30-ban (Dubicsány megálló - ahol haladunk - miskolci peronvégénél) félsorompóval kiegészített fénysorompók. A Sajó-völgy kissé összeszűkül, jobboldalt közelebb kerülünk a dombokhoz.
Putnok állomás kp.-i végén csapórudas sorompós útátjáró. 4 leszálló, 5 felszálló utas. Kereszt az 5437-es személyvonattal - vontatójárműve, az M41 2181 kormos kinézetét illetően pedig majd a magyarázatot is látni fogjuk hamarosan.

9 átmenő vágány, az átmenő fővágány a 3., Skl-3 sínleerősítéssel, 1980-as gyártású LM betonaljakon, 54-es sinekkel. Az 1. vg. (rakodó használaton kívül, vágányhídmérleggel) U-s, a 2. vegyesen faaljas és LM-es, GEO-val. A 4. 54-es sínrendszerű, LM-es, GEO-s. Az 5., 6. faaljas, GEO sínleerősítéssel. A hatodikból állomási területen ágazik kp. felé nézve jobbra az egri 87-es vonal. A 7. vágány faaljas közvetlen leerősítéssel, helyenként U betonaljas, a 8. tisztán U-s. A 8-ból állomási területen kp. és vp. felé is egy-egy felhagyott iparvágány ágazik.

Miskolci végén, a felvételi épülettel szemközt szénrakodó vasúton, mellette fatelep közúton kiszolgálva. A szénrakodóhoz az 5. vágányból továbbvezetett sínpár fut. Tüzép telep a felvételi épület oldalában, az egykori raktárból kialakítva, az ex oldalrakodót is magába foglalva. A vp.-i végén csapórudas sorompó, kihúzóvágány; valamint részlegesen felszedett vágány ágazik balra, alapokig elbontott épület mellé. Fény bejárati jelzők, szolgálat van.
Putnok után az alépítmény szélesebb, baloldalt további vágánynak adhat helyet - ezt megerősítendő, a fűben zúzottkő-foltok is előtűnnek. 431-nél fényjelzőkkel biztosított, terelőcsonkás, U betonaljas, 48-as sínrendszerű, használaton kívüli vágány ágazik jobbra.

Pogonyipuszta megállóhelyen 3 leszálló. A fény- és félsorompós útátjárót 433-ban fény fedezőjelzők biztosítják.
Bánréve előtt, a deltánál (442). Az ózdi ág felhagyott, alakjelzőkkel volt egykor biztosítva.
Bánréve állomás fény bejárati, közös fény kijárati jelzős, szolgálat van. Miskolci végén jobboldalt kihúzó csonka, rövid kihúzó a bal oldalon is, valamint csapórudas sorompós útátjáró. Az 1. vágány rövid rakodó (az állomás kp.-i felén építették, a felvételi épület előtt végetér), oldalrakodóval, raktárral, vágányhídmérleggel. A 2. LM betonaljas (1987-es gyártású aljakkal, Skl-3 sínleerősítéssel), a 3. és a 4. szintén (GEO-val). Peron a felvételi épület előtt húzódó 2. vágány mellett, szélesperon a 3.-4. vágányok között. A szélesperon építésekor megszüntettek egy átmenő vágányt - rövid csonkavágányok emlékeztetnek rá az állomás mindkét váltókörzeténél. Bánréve vágánytengelyugrásos: Miskolc felől az elbontott vágány lenne az átmenő fővágány, Sajólénártfalva (Lenartovce) felől pedig a jelenlegi 3.
Az 5. vágány vegyesen faaljas és TU-s, a 6. és 7. TU-s, a 8. és 9. faaljas, GEO-s, a 10. és 11. TU-s. A két szélsőt nem használják, és láthatóan a 9. is lassanként erre a sorsra jut.
A szélesperonon a 2. és 4. vágányszámot találjuk - vagyis a rövid rakodót nem számítják bele, viszont az elbontott sínpárt igen. A 2. vágányból a felvételi épület lénártfalvai végénél használaton kívüli, részlegesen elbontott rakodó csonka ágazik.
Csörgőnk körüljár, hogy Ózd felé folytathassuk utunkat - a menetrendben 10 percet biztosítottak a műveletre. Nyolc utas száll le, kettő fel.
A folytatás Bánréve kezdőponttal szelvényszámozódik, L betonaljakon, hézagnélküli felépítménnyel. Az ívben GEO (40-es lassújel van kitűzve), azután Skl-3 sínleerősítés. A felhagyott delta faaljas, GEO-s, erről a végéről is alakjelzőkkel volt biztosítva, terelőcsonkával csatlakozott 14+30-nál.

A felvételen a Sajó-híd, Bánréve felé visszanézve Bánrévei Vízmű tmh. előtt. A híd után GEO sínleerősítések. Vízmű ózdi peronvége felett elbontott vágány csatlakozott balról, talán a közelben lévő villanytelephez vezetett.
Sajónémeti mh.-n 4 felszálló. Az ózdi végében (41-es szelvény) fénysorompós útátjáró; kisméretű épület található a bal oldalon.

53-50-nél (Center alsó, ahol áthaladunk) fénysorompós útátjáró.
A Center alsó melletti telepen nem látok termelésre utaló jeleket.
Center állomás területén lassújel. Fény bejárati jelzők, a kp.-i végében váltóállító torony, szolgálat van. A 3. az átmenő fővágány, az 1. rakodó (félig elbontott oldalrakodóval), a 2. faaljas GEO-s. A negyediket (faaljas, közvetlen leerősítéssel) követően 6 vágányos teher tároló (TU aljakon), pusztulásra ítélve.
Center ózdi vége.

76-nál balra újabb tároló, használaton kívül. A baloldalt végighúzódó iparvágányon BoBó igyekszik salakos kocsival, mögötte magasoldalfalú kocsikkal - gyenge emlékfoszlányt mutatva az iparvölgy szebb napjaiból.

Az iparvágány bemegy a működés jeleit mutató, második gyártelepre, majd a 88-10-nél található fénysorompós útátjáró mögött összesen három vágány (közülük az egyik nem használt) jön ki onnan, csatlakozik egybe és közelít a vonalhoz.
Ózd alsón 2 leszálló. 96-nál az iparvágány újból eltávolodik. 107-től 40 km/h lassúmenet eleje - kissé vízzsákos a pálya -, itt megint visszaközelít az iparvágány. Oldalrakodó maradványai láthatók.

Ózd előtt kissugarú ívkombináció (alátámasztandó a 40-es lassújelet), a betonaljak végére "sarkantyút" szereltek, a keresztirányú ellenállás növelésére. 113+30-nál (Ózd bánrévei váltókörzeténél) csapórudas sorompós útátjáró. Az iparvágány párhuzamosan halad, befut az állomás oldaláig terjeszkedő gyártelepre, kerítés mögött folytatva útját.
Ózd állomás fény bejárati jelzős, szolgálat van. Tizen szállnak le a vonatról.
5 átmenő vágányt találunk, az átmenő fővágány a 2. Az 1. rakodó (vegyesen TU-s és faaljas), raktárral, oldalrakodóval, rakodóterülettel. A 2. és 3. L-es, a 4. TU-s, az 5. T-s. A váltókörzetben egy kivételével betonaljasak a kitérők. A bánrévei végén, a felvételi épület felőli oldalon rakodó csonka ágazik ki, az 1. vágánnyal együtt fogják közre a mészkőzúzalékkal felszórt rakodóterületet.
A felvételi épület váróterme belső terének kiképzése az új dizájn szerinti, keverve a régi épület nem teljesen sima falaival. Az épületet a 117-es szelvénykővel szemben találjuk, a vp.-i váltókörzethez közelebb.
IP 5405 indul Miskolcra 10:52-kor, Btzx 802 + Bzmot 404 összeállításban.

A bal oldalt és a hátteret a gyártelep uralja. A helyiek elmondták, hogy éveken át természeti csoda részesei lehettek, mert sorra minden tárgynak lába kélt - a lábat növesztett és a kerítésen átugráló fémalkatrészek, berendezési tárgyak a vasúti közlekedést is komolyan veszélyeztették. Újabban a telep őrszemélyzete előbb üt és csak azután kérdez - ennek hatására úgy-ahogy normalizálódott a helyzet.
A bánrévei váltókörzet felett remek gyalogosfelüljáró ível át. Jelenleg nem használják, lépcsőit lent belepte a növényzet. Egy-két mozgó lépcsőfokot leszámítva nem tűnik különösebben életveszélyesnek, bár rendszeres használata felületes ránézésre is ellenjavallott. Ám még mindig jobb állapotú, mint eggyel lejjebb épített párja, amelynek korlátjai a vashulladék átvevőnél végezték - korántsem az elhasználódásuk vagy felesleges mivoltuk okán.

Bánréve felé nézünk.
Csörgőnk a felüljáróról....
...és peronszintről. Igazán fotogén ez a 2194-es.
11:15-kor indulunk vissza Bánrévére, 10% alatti utasterheléssel. Ózd alsón kettő, Centeren egy felszálló.
Center gyártelepének épületeiből egyszercsak a képen látható gőzfelhő tört elő, minden résen-nyíláson dőlt kifelé - valamilyen ijesztőbb színnel megfestve simán beleillett volna egy másodosztályú katasztrófafilmbe.

Center alsón nincs utascsere, Sajónémetin 4 leszálló, 1 felszálló, Bánrévei Vízműnél nincs utascsere. Bánrévén tizen várnak a vonatra.
A Barcikán látott M62 223 már itt tevékenykedik Bánrévén.
A 2194-es Csörgő körüljár, majd kevés füsttel és vonatjában kevés utassal, továbbáll Miskolcra.
Sajólénártfalvára (Lenartovce) a 306-os Bz visz át 12:44-kor - addig van időm körülnézni.
Bánréve felvételi épülete hátulról.
Bardotka jön Sajólénártfalváról néhány teherkocsiért, de majd csak 14:30 magasságában indul vissza.
A Szergejjel szalasztásos rendezésbe kezdenek. A meleg és a tűző Nap a legkevésbé sem zavar a látványos műveletsor figyelemmel kísérésében - igaz, én itt és most egyszer nézem, szórakozásból, míg a tolatásban résztvevők sokadszor csinálják, a napi kenyerükért.
Bánréve lénártfalvai végében a váltók helyszíni állításúak, a szolgálat tartózkodóhelye kisméretű épületben van.
A Bz-ben egyedüli utasként foglalok helyet.

A szelvényszámozás Sajólénártfalvára folytatólagos, csakhogy a határponttól kezdve valamivel kisebb értékeket mutat, a bejáratnál 454-es számot viselő követ látunk. A szlovák 160-as vonal számozása innen Fülek felé folytatólagos, Rozsnyóra viszont Lénártfalva kezdőpontú. Ígyhát csak arra lehet gondolni, hogy az a mintegy 2 km-rel hibádzó, 454-es érték Miskolc-Gömöritől értendő, a magyar oldalon pedig később átszámozták Miskolc Tiszaitól.
Bz-parádé. Az első amolyan "bal lépcső" alakzat, füleki (jobbra) és pelsőci (középen) 810-esekkel kiegészítve - vagyis létrejön egy hármas kereszt. Kár, hogy az utasok igen kevéssé méltányolják a forgalomszervezési szempontból korrekt megoldást: senki sem száll át.
A jobb oldali képen megvártam, amíg a továbbinduló szlovák Bz a mienk mellé ér - így jól kivehetők a homlok apró eltérései, "a megrendelő kívánsága szerint".
Újra Bánrévén.
Az 5422-es számon szereplő ózdi személy jött közben, a 2181-es Csörgővel. Jobbra a háttérben a 223-as Szergej.
Apró módosítás következett az útvonaltervben, így előbb értem Putnokra. A "talált" időt az állomás és a 87-es (Eger-Putnok) vonal itteni végének tanulmányozásával töltöttem.
Putnok miskolci vége felé nézünk: jobbra fordul el az egri vonal, a 6. vágányból ágazik állomási területen. Az ívben mindjárt 20-as lassújel díszeleg, amolyan előétel gyanánt. A 87-es vonal szelvényszámozása Eger kezdőpontú. Putnoktól a 690-es szelvényig faaljas, GEO sínleerősítésű, 48-as sínrendszerű a felépítmény, onnan kp. felé pedig közvetlen sínleerősítések faaljon, 34,5-ös sinekkel. A 689-es szelvénynél rövid szakaszon 1948-as gyártású, B betonaljakat fektettek. A szabadtéri betonaljmúzeumot itt-ott 1977-es TU-k és 1981-es TX-ek rondítják össze kissé. Tovább ismét faaljak, közvetlen sínleerősítés, 686-nál megint betonaljas szakasz. A faaljakban 1973-as, 1975-ös, 1980-as évet jelző szögek.
Az előjelzőtől nem messze - a 688-as szelvénykőnél ,- a Sajó ártéri hídjánál nézünk Eger (bal kép) illetve Putnok (jobb kép) irányába.
Az ártéri híd a 687-688 szelvénykövek között.
Az állomáshoz közelebb, a Sajón egymás mellett vezették át a vasutat és a közutat. A hídszerkezetek eltérőek, a pillérek közösek.

Közvetlenül az egri vonal kiágazását követően, a csapórudas sorompó előtt fénysorompós útátjárót is találunk, amelynek fénysorompói csak piros villogó fényekkel rendelkeznek, fehérrel nem.
A Btzx 802 + Bzmot 404 páros a következő körét futja Ózdra mint 5404-es InterPici.
Érkezik az 5413-as vonat, a legutóbb Ózdon látott, 2181-es Csörgővel az élén. Kocsijai: 20-07 737, 20-06 013, 20-07 514.
Négyen szállnak le róla, tizennyolcan fel - 20% utasterhelés alakul ki.
Dubicsány megállóhelyen 2 leszálló, 2 felszálló.
Vadna megálló, 1 felszálló és 1 leszálló. A kép jobb felső sarkában M41 2181 égéstermék-kompozíciója.

Sajókazán 7 felszálló utas.
Kazincbarcika, 16 felszálló, 10 leszálló.
M41 2181 induláskor hozza a formáját ködösítés-ügyileg. Mellette jobbra a 320-as Bz rudabányai útitársam lesz hamarosan.
Az előkenő szivattyú éles hangja a Szergejhez csalt. Titkon reméltem, hogy ami most következik, amiatt a 2181-es Csörgő sírva fut vissza a receptért, de nem. A motor beindult, a kipufogógáz nem felszállt, hanem kiesett a Szergejből - amiben nincs semmi különleges -, mennyisége és szine azonban az érdektelenség határain belül maradt. A végponti váltókörzeten keresztül átállt az átmenő fővágányra, azután gépmenetben Miskolc felé távozott.
Miskolcról az 5424-es személyvonat élén M41 2194 jön, a soronkövetkező ózdi fordulót teljesítve. Négy átszálló gyalogol a rudabányai 320-as Bz-hez, velük együtt a kezdeti utasterhelés 7 fő.
A rudai 95-ös vonal szelvényszámozása Kazincbarcika kezdőpontú, téglatest alakú köveket használtak a jelöléshez. TU betonaljak, zúzottkő ágyazat, illesztéses felépítmény, 48-as sínrendszer.

30-as lassújellel kezdünk, az ívet követően jön a Sajó-híd, majd 100 m-nyi szakaszon L betonaljak. A barcikai deltavágány még itt-ott kiütközik a növényzetből, U betonaljakkal rendelkezik, alakjelzőkkel volt biztosított. Rögtön a kitérő után ártéri híd következik (alsópályás acélhíd ez is, mint az előző). A 25-ös szelvény környékén szórványos aljcserék L betonaljakkal. 35-nél (Szuhakálló-Múcsony kp.-i váltókörzetében) jobbról magas töltésre épített, kihúzó csonka csatlakozik, részben felszedve. A váltókon 15 km/h.

Szuhakálló-Múcsony ex-állomás környékén a képen látható volt a leg-"ex-felvételi épület-kinézetűbb" ház (valójában a régi felvételi épület), a vp.-i váltókörzethez közelebb épült. Az állomási vágányok jobbára megvannak, pusztulnak. A fűben 8 átmenő vágányt vélek felfedezni, az átmenő fővágány a 3. Az 1. mellett oldalrakodó, raktár. Két utas száll le a ma már csak megállóként funkcionáló helyen. Vp.-i végén csapórudas sorompós útátjáró, emiatt az egykori váltóállító toronyban szolgálat van. Az állomás alak bejárati jelzős volt.
Az elbontott feketevölgyi vonal kiágazásánál alakjelzők rozsdás árbocai meredeznek. Maga a kiágazás az 54-es szelvénynél lehetett, itt rövid szakaszon L betonaljakat fektettek a felépítménybe. 72+40-nél csapórudas sorompó.

Izsófalva megállóhelyen 1 leszálló. Eredetileg egyértelműen ez is állomás volt, épülete szolgálati helyként funkcionál a sorompó miatt. A 79+80-nál újabb szolgálati hely, két csapórudas sorompó (80+30, 81+50) kezelésére. 83-tól 84+70-ig és 88+50-től 90-ig 20 km/h lassúmenet, köztük 30 km/h. A lassújeleket nem biztosított, nem belátható útátjáróknál tűzték ki.
A felépítmény továbbra is TU betonaljas. 93-94 között, Ormosbánya kp.-i bejáratnál 20-as lassújel, a szokásos miatt.

Ormosbánya ex-állomás, valószínűleg itt állt a felvételi épület. A vágányzat a szuhakállóihoz hasonlóan, lassan-lassan eltűnik a feltörő növények között. Alak bejárati jelzős volt. A gazban 4 átmenő vágányt sejtek baloldalt, oldalrakodóval, jobboldalt (amerre a képen nézünk) további két átmenő vágánynak van hely, itt oldalrakodó, raktár található. TU betonaljas ill. közvetlen sínleerősítésű, faaljas szakaszok láthatók az állomási vágányokból. A végponti váltókörzet viszonylag ép, a kezdőponti kevésbé. Utascsere nincs. A végponti váltóállító torony két csapórudas sorompó miatt szolgálati helyként fenntartva.
122-től U betonaljak, szórványos TU aljcserékkel. (Valószínűleg a vonal 1949-es meghosszabbításának eredeti aljait látjuk, míg a lenti szakaszon, 1912. óta már le kellett cserélni a felépítményt.)

Rudabánya állomás előtti ipartelep, amely már nem szennyezi a levegőt, igaz, munkát sem ad többé.

134-nél alak főjelző árboc, ez volt "Rudabánya-komplexum" eleje. Tovább jobbról vágánykapcsolat kihúzóvágányhoz, amely a vp. felé 4 vágányként folytatódik. Ezt balra három kiágazó vágány követi, alak kijárati jelzőkkel. Természetesen minden használaton kívül, pusztuló állapotban. A váltókörzeten 15 km/h. A vágánycsoportok Rudabánya kp.-i váltókörzete előtt 100 m-rel érnek véget, baloldalt vágánykapcsolatot építettek. Jobbra már csak két vágány fut a növényzetben elveszve, kissé lentebb; ezek végét nem látom.
A Bz Rudabánya állomáson, a kezdőpont felé nézünk.

Az állomás 3 átmenő vágánnyal rendelkezik, valamint csonkával a kezdőponti végénél. Az 1. vágány rakodó, raktárral, oldalrakodóval, használaton kívül. Alakjelzők a kp.-i végén, itt szolgálati hely található. Az állomási vágányok vegyesen faaljasak és U betonaljasak, vp. felé TU betonaljasak.
A kp.-i váltókörzetnél egy vágány egyenesen folytatja útját töltésre kapaszkodva, az állomás pedig tőle balra, alatta fekszik.
A felvételi épület, illetve ami megmaradt belőle. Az alkalmi erőművészek célja inkább a rombolás, mintsem az építőanyagok széthordása volt, mert a kivert üvegtáblák, levert vakolat, ötletszerűen áttört válaszfalak a legkevésbé sem egy tervszerű beszerzésre utalnak.
Visszafelé 8 utas száll fel. A képen a kezdőponti váltókörzetnél vagyunk, vp. felé nézünk. Balra lefelé az állomás, egyenesen a töltésen továbbhaladó sínpár. Mögöttünk nem sokkal érnek véget az egykori tároló/indító vágányok.

Ormosbányán nincs utascsere, Izsófalván 8 felszálló, 2 leszálló, Szuhakálló-Múcsonyban nincs utascsere.
A Feketevölgy bányatelepi kiágazáshoz tartozó alak főjelző árboca. A végpont felé nézünk, maga a kiágazás a háttérben található, a szárnyvonal balra tartott.
Szuhakálló-Múcsony átmenő fővágánya, az egyetlen, használatban álló vágány.
Betonaljas kitérő Szuhakálló-Múcsony kezdőponti váltókörzetében. Még az utolsó pillanatokban is megadták a módját - pedig a rudabányai érckitermelés, és vele a vonal végét sokaknak látniuk kellett volna. (Na persze: a vasutasok nem foglalkoznak bányászattal, ahogy a bányászok sem a vasúttal. Aki pedig mindkettővel, az igazából egyikkel sem...)
A 95-ös vonal kiágazása Kazincbarcikán - Miskolc illetve Rudabánya felé nézünk.
Délutánra a Csörgős vonatokat Bz váltja fel: a motor+mellék+mellék+motor összeállítású 5416-os személyvonat Ózdra tart.
Kazincbarcika régi felvételi épületében jelenleg a szolgálat székel.

A 17:49-kor Miskolcra induló, 5423-as személyvonat mozdonyvontatású, a 2194-es Csörgő a reggel kipróbált, három kocsival (20-37 329, 20-17 495, 20-07 758), 15% utassal, Kazincbarcikán 8 felszállóval. Kazincbarcika alsón és Berentén nincs utascsere.

A 072-es Szergej Sajószentpéteren várakozik, itt 4 felszálló és 3 leszálló akad. Sajószentpéter-Piactér megállónál 1 felszálló, 1 leszálló. Tovább a bal vg.-ban hullámos sínkopás.
Sajóecseg bejáratnál a szomszéd vágányon ózdi személy jön, a változatosság kedvéért a 2163-as Csörgővel. 7 felszálló, 2 leszálló. Gömörin hatan szállnak le.
A "Zemplén" IC Miskolcon.
Összeállítása hátulról előre: 20-67 067, 066, 073, 88-67 003, 10-67 015, V43 1041. 20 leszálló, kb. 100 felszálló, átlagos utasterhelés ezzel 70%. Füzesabonyban 8 felszálló. Budapest Keleti pályaudvarra pontosan érkezünk.

Vissza a főlapra