Abaújszinán (Sena) megvalósult a járművek szintézise: régebben a Skodát, aztán a Zuk-ot lehetett látni, most meg egyszerre mindkettőt. Geca megállóhely tégla esőbeállója szédítő fejlődést produkál, ugyanis a nemrég végrehajtott újrafestést megfejelve, térvilágítást szereltek az épületre. 0-5 fős utascserékkel, pontosan érkezünk Kassára.
A 8:23-kor Liptószentmiklósra (Liptovsky Mikulás) közlekedő 7804-es személyvonattal folytatom utamat Margitfalváig. Összeállítása: 163 102, 21-19 474, 21-19 029, 21-19 032, 82-48 019. A kezdeti telítettség 40%, ami 5-10 fős utascserékkel alig változik. Margitfalván harmincöten szállingóznak le.
A Prakfalva-Szepesremete állomásközben betonaljas, hézagnélküli, GEO-s a pálya. Szétszerelt, de el nem szállított nyomkarimakenő berendezések itt, és feljebb is előfordulnak az ívekben. A végponti bejárati jelzőtől negyven méterre (16.7) áteresz épült. 17.360-nál találjuk a végponti előjelzőt. Sűrű egymásutánban átereszek (17.540, 17.640, 17.730) egy-egy, a Hnilec-be (Gölnic-folyó) ömlő patak miatt. Betonhíd (18.320) után (18.5) 70 km/h-s állandó korlátozás. Nagykuncfalva (Helcmanovce) megállóhely kezdőponti peronvégénél (18.460) áteresz. Kilencen szállnak fel, tizenheten le. A végponti peronvég felett (18.693) fény- és motoros sorompós útátjáró. Kisnyílású betonhíd (18.850) és áteresz (19.7) a folytatásban. Faszerkezetű gyalogosfelüljáró ível át felettünk (20.0), száz méterrel feljebb pedig kisnyílású hídon haladunk. 20.2-től ismét a 80-as pályasebességgel lehet közlekedni, kerek táblás 70-es korlátozás mellett. Szepesremete (Mnisek nad Hnilcom) kezdőponti fény előjelzőjét 21.570-nél telepítették. 21.984: fénysorompós útátjáró aszfaltúton keresztül; közvetlenül előtte, valamint 22.120-nál egy-egy áteresz.
A fény bejárati jelzős állomás kezdőponti váltókörzete 22.6-ra esik, innen jobbra portáldarus fatelephez ágazik vágány. Az öt átmenővágány betonaljas - bár az elsőben faalj is előfordul -, az 1. és 3. GEO-s, a többi Hohenegger-es. A váltókörzetekben 40 km/h korlátozás érvényes. Az átmenő fővágány a harmadik, az első mellett rakodóterület, vágányhídmérleg, oldalrakodó, raktár található. Az elsőből a felvételi épület végponti oldala mögül rakodó csonka ágazik ki, az elsővel egy második oldalrakodót fognak közre. Az ötödiken jelenleg hidászcsapat szerelvénye áll. SK-szintű zúzalék feltöltés az 1.-2. között; betonszegélyű, zúzalék burkolatú, SK+20 magasságú középperon a 2.-3. között. Négy utas száll le. Keresztezünk a 7777-es személyvonattal (812 042, 011 884).
A végponti váltókörzet után fagerenda burkolatú, fénysorompós útátjáró létesült (23.343) - ezért az állomás felől fény fedezőjelzőt telepítettek (a 21.984-es miatt a kezdőponti végnél is - ám utóbbit állomásköz fedezőjelzőként). Betonhidak (23.350, 24.480), átereszek (23.670, 23.780, 24.150, 24.330, 24.670), majd út és patak feletti betonhíd (25.180). 25.820: bukóaknás áteresz. Továbbra is a Hnilec völgyének - felfelé nézve - jobb oldalán jutunk előre. Kétoldalt már 800 métert közelítő magasságú hegyek sorakoznak, közöttük kisebb-nagyobb oldalvölgyekkel, bár a folyó közelében lankásabbak még a hegylábak, és az öntésterület szélessége eléri a 300 métert. 26.4, 26.840: magas töltés aljában átereszek. 27.310: kisnyílású betonhíd. Svedlér-megálló (Svedlár zastávka, 27.730) előtt (27.6) áteresz. Ketten szállnak fel és hárman szállnak le az erdőszéli tisztáson fekvő megállóban, ahol sínkoronaszintű murva felszórás és egy bádog esőbeálló elégíti ki az utasok igényeit, ámde a kis bódé sarkából nem hiányzik a szemetesedény.
Svedlér (Svedlár) állomás váltókörzeteire (kezdőponti: 30.450, végponti: 31.1) 40 km/h, közöttük 60 km/h állandó lassújelet tűztek ki. Fény bejárati jelzős, háromvágányos féllíra, átmenő fővágánya a harmadik. A felépítmény illesztett, az 1.-2. faaljakon (Hohenegger-rel, az elsőben közvetlennel is), a harmadik betonaljas (GEO-val), illesztései egy része alatt faaljakkal. Az 1. és 2. vágányok 49-esnél könnyebb sinekkel készültek, a harmadik 49-es. Eredetileg létezett negyedik átmenő is, de rá már csak az alépítménykorona bal széle emlékeztet. Az első átmenő mellett oldalrakodó, raktár, rakodóterület. A végponti váltókörzetből rövid kihúzó csonkaként folytatódik. Az 1.-2. és 2.-3. között betonelemes szegélyű, zúzalékkal felszórt középperonokat építettek, az SK+20 magasságú betonszegélyek "féloldalasak": csak a 2. illetve 3. vágány felé készültek. Ketten szállnak le. Forgalmi szolgálattevőt és váltókezelőt egyaránt találunk ezen a munkahelyen.
A végponti váltókörzettől 80 km/h, illetve kerek táblás 70 km/h érvényes. A Svedlér-Merény (Nálepkovo) állomásközben 49-es sínrendszerű, Hohenegger sínleerősítésű, betonaljas, hézagnélküli - utólag hegesztett, eredetileg lengő módon, hol betonaljakon, hol négy faaljon illesztett - a felépítmény. Svedlér végponti fény előjelzőjét 32.150-nél hagyjuk el. 32.5 környezetében százméternyi bélésfal baloldalt. Az átereszekkel (31.190, 31.7, 32.870, 33.250, 33.5 - a harmadikat és negyediket kivéve magas töltés aljában) és a kisnyílású, ágyazatátvezetéses betonhidakkal (31.3, 32.230, 33.730) errefelé sem fukarkodtak. Boltíves, többnyílású kőhídon jutunk át az Óvíz (Stará Voda) patak és az azonos nevű településre vezető út felett (34.4). Baloldalt fatelep húzódik, 34.6-tól oldalrakodós csonkavágány halad a vonallal párhuzamosan. Ez csatlakozik a vonalba (34.9), előtte pedig (34.8) jobbra ágazik ki egy rövid átmenő. Végponti váltókörzete felett beérünk Óvíz megálló-rakodóra, ahol hatan szállnak le. A Chajzárka-hegy oldalában több ágyazatátvezetéses beton áteresszel (35.360, 36.450, 36.7, 37.1) és csőáteresszel (35.620) találkozunk; út felett betonhíd vezet (35.9). 37.9-től 70 km/h állandó lassújel. Kétszáz méterrel feljebb (38.1) állították fel Merény (Nálepkovo) állomás fény előjelzőjét (a bejárati jelző telepítési helye 38.750). 37.1, 37.5, 38.520: átereszek. Kisvasúttal rendelkező fatelep baloldalt 38.6-nál, az országútról nyíló út vezet oda a vasút felsőpályás acélhídja alatt. Száz méterrel visszább betonhíd aszfaltút felett.
Merény állomás (39.5) fény bejárati jelzős; váltókörzetein 40 km/h, azok között 60 km/h állandó sebességkorlátozással. Három teljes hosszúságú, betonaljas, Hohenegger sínleerősítésű átmenővágánnyal rendelkezik. Kezdőponti váltókörzete előtt közvetlenül (39.110) kisnyílású betonhíd található, a felvételi épület közelében (39.550) pedig áteresz. A kezdőponti váltókörzetnél az 1.-ből betonaljas, rövid átmenő rakodóvágány ágazik, oldalrakodóval, raktárral és rakodóterülettel - utóbbin fát tárolnak rakodáshoz előkészítve. A rakodást portáldaru is segíti. A váltókörzettől kezdőpont felé a rövid átmenő rakodó rövid kihúzó csonkában folytatódik. A felvételi épülettől bal ív kezdődik, az épület végponti oldala mellett áteresz épült az állomási vágányok alatt. Az utasforgalmat az 1. mellett sínkoronaszintű zúzalék feltöltés, az 1.-2. között keskeny, betonelemekből összeállított középperon szolgálja.
A 023-as motorkocsi szólóban folytatja útját, tekintve, hogy az utasforgalom a felső szakaszon jóval kisebb. Négyen szállnak le, ketten fel, tizenhét utassal folytatjuk a menetet. A 180-as vonallal kiszolgált Márkusfalva (Markusovce) Merénytől pontosan északra fekszik, légvonalban csupán nyolc kilométernyire. Ám a Hnilec itt már majd' száz méterrel magasabban kanyarog, mint a Hernád.
Nyilas állomás négy átmenővágányos, átmenő fővágánya a harmadik. A két oldalrakodóval ellátott (a róluk feladott áru jelenleg rönkfa), első átmenővágány faaljas, vegyesen közvetlen és Hohenegger sínleerősítésű; a második betonaljas, Hohenegger-es. Az átmenő fővágánytól jobbra eső (4.) vágányban a kezdőponti váltókörzethez közelebb salakoló akna feledte el rég az utolsó gőzmozdonyt. Ez a sínpár vegyesen közvetlen és Hohenegger leerősítésű. Az elsőből rövid csonka ágazik ki a végponti váltókörzethez közelebb, rajta valószínűleg szerszámraktárnak használt kéttengelyes fedett - munkagéphez való - kocsival. A kezdőponti váltókörzet irányába is csonka ágazik belőle: egyállásos, munkagéptároló színt is tartalmazó - valószínűleg pályás - telepre tart. Az 1.-2. között sínkoronaszintű zúzalék feltöltés, a 2.-3. között betonszegélyű, zúzalék burkolatú, keskeny középperon készült. Két utas száll le. Keresztezünk a 812 044, 011 613 összeállítású 7779-es személyvonattal.
Hollópatak (Mlynky) állomás fény bejárati jelzős, négy átmenővágányos, váltókörzetein 40 km/h, közöttük 60 km/h engedélyezett. Kezdőponti váltóközete előtt (62.2) kisnyílású betonhíd, út felett. Forgalmi szolgálattevőt nem látok, csak váltókezelő támasztja a felvételi épület toldalékának faburkolatát (a forgalom a felső szakaszon nem indokolja a váltókörzeteknél rögzített kezelőket, és ugyanígy nem indokolja a váltóállítás automatizálását sem). Az átmenő fővágány a harmadik. Az első 49-es sínrendszerűnél könnyebb, faaljas, közvetlen sínleerősítésű, mellette oldalrakodó, rakodóterület (rönkfát készleteztek). A második átmenő betonaljas, Hohenegger sínleerősítésű. Az 1.-2. és a 2.-3. között betonelemekből összeállított, keskeny középperonok találhatók. A negyedik átmenő ugyancsak betonaljas, Hohenegger-es - a másodikhoz hasonlóan, nem használják. A felvételi épület végponti oldalának magasságában acélszerkezetű gyalogosfelüljáró ível át a vágányok felett. A felvételi épülettől 100 méterre végpont felé áteresz patakot enged át. Ketten szállnak le, öten fel. A végponti váltókörzettől száz méterre (63.2) kisnyílású betonhíd.
63.750: áteresz. 64.0-tól 75 km/h-s állandó lassújel. 64.550-nél betonhíd út felett. A 64.7-es szelvénykővel szemben jobboldalt völgyzáró gátat alakítottak ki a Hnilec felduzzasztása céljából, felette a kiszélesedő völgyszektorban a Palcmanhutai tó (víztározó) tükre nyújt egy kis változatosságot a hegyek között. Közel a gáthoz fékezünk le Imrikfalva (Dedinky, 64.840) megállóhely lapos, szögletes betonépületének árnyékában. Hárman szállnak le, hatan vártak a vonatra a betonelemekből kirakott peronon. Alig több mint négy kilométernyire vagyunk a 167-es zsákvonal Dobsina település délkeleti csücskénél létesített, felső végállomásától - ezt a rövid távot azonban vasúton mégse lehetne olyan egyszerűen áthidalni: 230 méter feletti a szintkülönbség. 65.3-tól közvetlenül a tó partján halad a vasút, szinte lábat lehetne mosni menetközben, olyannyira, hogy kb. a tározó felső harmadánál már baloldalt is megjelenik egy kisebb tó - ennek nyilván van kapcsolata a nagyobbikkal, de az a vasútról nem látható. Végetér a duzzasztott szakasz (66.3), alsópályás gerendahídon átjutunk a völgy másik oldalára, de nem sokáig, mert a folyókanyarulatot levágva, alsópályás, rácsos hídon (66.8) máris visszajutunk az eredeti oldalra. Látványosan sziklás a hegyoldal. A soronkövetkező folyókanyarulatot bal ívben kezdődő, a végponti végén rövid egyenessel rendelkező alagútnak (67.2-67.450) köszönhetően blicceljük el. 68.0-tól kapjuk a következő, 105 m hosszú Sztracenai-alagutat, ez is bal ívben fekszik, de az előzőnél lényegesen rövidebb. Kerek táblás 40 km/h korlátozást tűztek ki a kissugarú ívek miatt 68.650-ig. Felsőpályás acélhíd juttatja át a vasutat az országút felett (68.350). Sztracena (Stratená) megállóhely (68.9) betonelemes peronját egy leszálló használja. Eredetileg két átmenővágányos forgalmi kitérő lehetett, alak bejárati jelzőkkel (maradványaik jól láthatók). 69.0: magas töltés aljában kisnyílású híd. Újabb folyókanyarulat-levágó alagút egyenes vezetéssel (Jarabsky II, 372 méter 69.970-től), a végében jobb ívvel, és még egy (Jarabsky I., 326 méter 71.220-tól), bal ívben; a végponti portálja a folyó és az országút feletti, felsőpályás hídra (71.6) néz. Mögötte nem sokkal (71.9) megpillantjuk Dobsinai Jégbarlang (Dobsinska L'adova Jaskyna) állomás fény előjelzőjét. 72.1-72.4 között jobboldalt faragni kellett a hegyből a vasútépítés során. Kisnyílású hídon megyünk (72.450), és máris az alak bejárati jelzővel (72.550) találjunk szemben magunkat.
A végponti váltókörzet (73.350) után áteresz jön, a nyíltvonal 75 km/h-s (kerek táblás 60 km/h mellett). Felsőpályás híd (73.6) jóvoltából ismét elfoglaljuk a völgy felfelé nézve bal oldalát - a mind kisebb és kisebb Hnilec most már végig a jobb oldalunkon marad, másik partján az országúttal. 74.1 és 75.1: átereszek, 74.550, 75.4: kisnyílású hidak alsóbbrendű út, földút felett. 76.3-77.0 között 70 km/h állandó korlátozás. A felépítmény továbbra is betonaljas, az illesztéseknél faaljakkal. 76.8, 77.3, 77.8: kisnyílású hidak magas töltés aljában, egy-egy földút felett. 77.0-tól hézagnélküli a felépítmény. 77.8-tól 78.2-ig 70 km/h állandó lassújel. 78.3: áteresz magas töltés aljában.
Vernár megállóhely korábban kb. három vagy négy átmenővágányos pufferállomást képezett - a felvételi épülethez képest az átmenő fővágány az utolsó előtti volt - a vízválasztó előtt. Egykori váltóállító őrhelyének épületecskéje még megvan, a vonóvezetékek csatornái úgyszintén. Személyforgalmi jelentősége tisztán turisztikai jellegű, ugyanis maga Vernár település légvonalban öt, úton jó nyolc kilométernyire, északra található innen. Ketten szállnak le - természetesen kirándulási szándékkal. 78.8-tól kerek táblás 70 km/h. A Hnilec elmarad jobbra, egy darabon mellékpatakja mentén emelkedünk, de a nyereg előtti, utolsó hektométereket már vízfolyás mélyítette nyomvonal segítsége nélkül kell megtennünk. Baloldalt a szikla - Vernár állomás bal oldalához hasonlóan - meglehetősen morzsalékos, időről-időre akár veszélyes is lehet a vasúti pályára nézve.
Kisnyílású híd alatt alsóbbrendű út bújik át (79.350), majd áteresz jön (79.9). 79.6-79.950 között az ívben 70 km/h engedélyezett. Az ív utáni egyenesben bebújunk a vízválasztó-alagútba (Besnik-alagút, 848 méter, 80.230 - 81.080), az országút az alaguút felett valahol középtájt ér a csúcspontra, a Besnik-nyergen. A vasútnak odabent sikerül mindez, 955 és fél méteres magasságon - a legmagasabban a szlovákiai vaspályák között. A nyereg mögött alig maradt meg hó, szemben a Hnilec-völgy felső végénél tapasztalt, itt-ott jelentős kiterjedésű hófoltokkal. Az országút baloldalt visszaereszkedik a vasút szintjére (81.7), majd még lejjebbre kerül. 82.320-tól jobb ívben a 250 méter hosszú Garam-alagúttal adtak választ a vasútépítők egy benyúló hegyoldal-rész kihívására. Közben oldalról egymás után folydogálnak össze azok a patakocskák, amelyekből kialakul a Garam. Az alagút végponti bejárata mellett (82.6+10) áteresz. Két viadukt és egy alagút - melyek részletesebb ismertetésére lentebb kerítek sort -, és megérkeztünk Garamfő-panzió (Telgárt penzión) megállóhelyre, ahol egyedül szállok le.
E szintkülönbség legyőzésére 1920-1922 között több tervezet készült, amelyek általában a Vereskő előtti Grún-hegy keletről való megkerülésével, majd a Garam-völgy laposabb északi oldalának kihasználásával dolgoztak. Az elfogadott tervezet ettől eltért: ez jóval tovább maradt a Garam völgyének aljában, a szintkülönbséget pedig nem vonalkifejtésekkel győzte le, hanem hurokkal. A maximális emelkedés 17 ezrelékre adódott. A Garamon átkelve a Gregová-hegy lábába ütközünk, tehát alagút fúrására lett szükség. Az alagút 1239 méter hosszú; közel északi irányban, egyenesben indul. A 83. métertől bal ívet kezd, és miután félkörívet írt le, Telgárt település északkeleti csücskénél vezeti ki újra a vasutat a napfényre (84.166). A vágány folytatja a bal ívet - benne 83.7-nél földút feletti, kisnyílású híddal -, egészen addig, amíg keletnek nem fordul (83.4). A hegylábba itt felfelé tartó mélyedés nyomódik, ezért völgyhíd a következő műtárgy (83.0+90-83.1+85), mégpedig az a bizonyos. 86 méter hosszú, a mélyedés felett 22 méterrel ível át; a vasbetonból készült, középső nyílás 31,88 méternyi. A Gregová-hegy kissé keletre újabb meglepetést tartogat: egy második mélyedés tette próbára a vasútépítőket. Ezt a feladatot kőből készült, kilenc nyílású, 113,6 méter hosszú völgyhíddal - Chmaros-viadukt - oldották meg. A hegyoldal utolsó akadálya a mélyedés szinte pontos ellendarabja - vagyis alagútépítést generáló tényező. A rövid Garam-alagút felett tovább emelkedik a nyereg közepe, ezért a tetejéig már nem érhetett fel a vasút, így a Hnilec völgyébe történő behelyezkedés előtt vízválasztó-alagutat fúrtak.
A 7811-es személyre - velem együtt - negyvenen gyűlnek össze. Összeállítása: 162 001, 21-08 370, 21-08 417, 21-08 450, 21-08 340. A 004-es Gorilla a menetrendnek megfelelően átdönget a bal átmenő fővágányon az IC405 "Tatran"-nal, majd alig 20% telítettséggel mi is elindulunk. Az utascserék mérsékeltek, a telítettség gyakorlatilag nem változik.
A hídtól mintegy harminc méternyire Kassa irányában ömlik bele a Hernádba a Svinka folyócska. A 188-as vonal, mielőtt leereszkedne a Torysa folyó völgyébe, a Svinkát is átszeli, mégpedig felsőpályás, viaduktnak is beillő szerkezet segítségével. Odáig ezúttal nem sétálok el.
