©tefánik-kultusz - második rész

 

A 2011. január 22-i menet az Első Csehszlovák Köztársaság idején épített vonal szlovákiai szakaszáról szól, Vágújhelytől (Nové Mesto nad Váhom) a hágóalagút kezdőponti kapuzatáig. (A végponti harmadát, a csehországi szakasszal együtt lásd az első részben.) Az EC174 Jeszenszky János / Jan Jesenius összeállítása (hátulról előrefelé) a mai napon: 19-91 526, 18-90 527, 88-91 106, 21-90 933, 20-91 525, 20-91 501, 20-91 540, 20-91 541, 84-91 103, 350 005 (kék-fehér-fekete színtervű). Pontos indulás minimális utasterheléssel, a magyarországi szakaszon minimális utascserék fordulnak elő, Párkányban (©túrovo) harminc új utas csatlakozik, néhányan leszállnak, és a Rákospalota-Újpest bejáraton ácsorgás (utasvédelem miatt), illetve az egyre véglegesebbé váló ideiglenes lassújelek ellenére, indulóban mindössze +3 az eredmény, amit Pozsonyig megtartunk. Érsekújváron (Nové Zámky) körülbelül százan, Pozsonyban körülbelül kettőszázan kíváncsiak az EuroCityre. A nagyállomás rekonstrukciója még nem fejeződött be. Most a két külső vágányt bontották el, a hozzájuk tartozó középperon átépítése folyik: SK+55 szintű, a többihez hasonló szerkezetű utasperon lesz belőle. Az aluljáró lépcsőlejáratának régi vasbeton elemeit légkalapáccsal bontják.

A 8:40-kor 3013-as számon Vágújhelyre közlekedő személy gépe a hagyományos színtervű 240 134, kocsijai: 20-41 837, 21-39 001 (Blonski-festésűek), 21-09 012, 21-09 020, 21-09 021 (hagyományos világoszöldek). A letagadhatatlanul személyszállítási feladatot ellátó Laminátka, a rajta lévő felirat szerint ZSSK Cargo Nové Zámky telephelyű. Mögötte a fülkés kocsi üres, ugyanis működőképes fűtés híján a benne uralkodó időjárás nem sokban különbözik az odakintitől, ehhez képest a másodikban (21-39 001) alsóhangon van harmincöt fok, és a melegben határozottan érződik a kocsi végében letelepedő, két hajléktalan-szerű figura ruhájának hónapos húgyszaga. A Btee sorozatjelű jármű persze nem annyira az illatos szauna, mint inkább a szokatlan részletmegoldásokat felvonultató utastér miatt érdemel figyelmet. A neten elérhető források szerint 1992-ben modernizálták a csehországi Česká Lípa-ban. Jelenlegi állapota szerint 2+2 elrendezésű, egyenes fejtámlájú, kárpitozott ülésekkel, üveg (szárnyaskerekes emblémával ellátott) válaszfalakkal, a kocsi végében létesített poggyásztároló polcokkal. A kezdeti utasterhelés a négy, belakott kocsira értve 15% körüli, Szőlősön (Bratislava-Vinohrady) öttel, Récsén (Bratislava-Rača) tizenöttel gyarapszunk. Szentgyörgyön (Svätý Jur) a tízfős, vegyes utascserében már több a leszálló. A végponti peronvégétől üzembehelyezték az ETCS 1-es szintű vonatbefolyásoló berendezést, a korábbi, az átépítés első időszakában is még megtartott, 120 km/h pályasebesség 160 km/h-ra emelkedett. Bazin megállóhelyen (Pezinok zastávka) minimális az utasmozgás, Bazin (Pezinok) állomás húszfős, vegyes utascserét generál, Senkőcön (©enkvice) tíz leszálló és három felszálló, Báhonyban (Báhoň) tízfős, Cíferen húszfős, vegyes, kiegyenlített utascsere jegyezhető fel. Nagyszombaton (Trnava) huszonöt leszálló és tíz felszálló, Bresztoványban (Brestovany) tizenkét leszálló, Lipótváron (Leopoldov) tíz leszálló adódik. Utóbbi állomáson, a vonatunkat előző IC505 Tatran (362-es géppel jön) apropóján huszonöt percet tartózkodunk menetrend szerint. A gyorsvonatinak megálmodott, de személyvonatban kikötött 21-39 001-esből felszívódott a két illatforrás, illattal együtt, ennek ellenére a maradék utasok elkerülik, vélhetően a mind kibírhatatlanabb meleg következtében. Vágmedencén (Madunice) nincs utascsere, Nagykosztolányban (Veµké Kostoµany) csupán a szolgálatból hazafelé tartó kallerhölgy használja a peront, Vágdebrőd megállóhelyen (Drahovce zastávka) nincs utasmozgás, Pöstyénben (Pieą»any) egy leszállót és négy felszállót, Felsőszerdahelyen (Horná Streda) egy leszállót látok, Brunóc (Brunovce) ex-állomáson, valamint Vágmosócon (Povaľany) nincs utascsere.
A személyvonat óramű pontossággal érkezik Vágújhelyre és teszi le tizenkét utasát. A fennmaradó időben egy-egy fotó készül az állomáson mozgó 363 147-esről, valamint a jelenlegi (átépítés utáni) első átmenő és a rakodó csonka közötti, az oldalperon végponti végénél bakban záródó csonkában álló apróságról, a 704 038-asról. (Az 1992-ben épült, 7,5 méteres ütközők közötti hosszúságú, egyedi hajtású, villamos erőátvitelű dízelmozdony 250 kW névleges teljesítményű, 28 tonna szolgálati tömegű, legnagyobb üzemi sebessége 60 km/h.) A Miaváig (Myjava) közlekedő, 3106-os számú, 811 026, 011 896 összeállítású személyvonat a kezdőponti váltókörzethez közelebb eső csonkáról - a hozzátartozó peron a 3-as számot viseli - indul. Mintegy negyven utas szállingózik össze, köztük öt vasúti rendőr, majd még tizenöten szállnak át a Pozsony felől befutó gyorsról. A meteorológiai jelentés napközben igazolást nyert tartalma az első részben tapasztaltakhoz képest jóval kedvezőbb: kevés felhő, bár fagypont körüli hőmérséklet és kissé élénk, hideg szél.
Vágújhely Skl-12 szorítórugós sínleerősítésű, betonaljas déli (kezdőponti) váltókörzetéből irányunk szerint jobbra ágazik a 121-es menetrendi mezőbe tartozó vonalunk zúzottkő ágyazatú, betonaljas, GEO-s, illesztéses (négylyukú laposhevederekkel) vágánya. A pályasebesség a felső szakasszal azonosan 80 km/h. Terelőcsonka illetve faaljas kitérőpár segítségével jobbra használaton kívüli, betonaljas, GEO-s sajátcélú sínpár ágazik és halad párhuzamosan. Kettébontakozik, a távolodó ág gyártelepre tér be, a párhuzamos ág pedig fagerenda burkolatú, nem biztosított útátjárót (0.940 - földúton) megelőzően végződik bakban. ETCS balízt (1.130) telepítettek a vágánytengelybe. Újabb, nem biztosított, fagerenda burkolatú útátjáró (1.3 - földúton) mögött balról, terelőcsonkával, faaljas kitérőkkel csatlakozik (1.5) a 120-121 kapcsolat déli, betonaljas, GEO-s, 40 km/h engedélyezett legnagyobb sebességű deltaága. A 120-astól a delta mindkét sínpárját villamosították, a kiágazás Tesco raktárral szemközt létesített, végponti fedezőjelzőjéig (1.740), pörgetett vasbeton tartóoszlopokkal, a feszítési szakaszok végén rácsos acéloszlopokkal. Az ETCS1 hatásterületének végét jelző táblát (2.2) patak feletti, kisnyílású hidat (2.420) és a delta végponti, fény előjelzőjét (2.450) megelőzően telepítették. Délnyugati irányt tartva, rézsút haladunk keresztül a Vág öntésterületén és közelítjük meg az azt nyugatról lezáró Fehér-Kárpátokat. A 376 méter magas Skalka-hegy lábához érkezünk, a következő kilométereken délről kerüljük, a Jablonka-patak völgyét felhasználva behatolunk a nyugati oldalánál, a vízfolyást S-alakban követve megtaláljuk a Tŕstie délről északra mutató völgyét, és annak keleti pereme mentén nyerünk magasságot Óturáig (Stará Tura). Az Ótura - Miava szakasz - megfelelő irányú, hosszabb völgy híján - amolyan domboldaltól-domboldalig jellegű, a Fehér-Kárpátok közepesen szabdalt terepviszonyai között. A fény bejárati, közös fény kijárati jelzős Csejte (Čachtice; előjelzők: 3.050 és 5.570, bejáratok: 3.750 és 5.0) kezdőponti előjelzőjét két áteresz (2.850, 3.350) fogja közre. A bejáratnál jobbra ipartelepet, felette, a hegy oldalában kőbányát látunk. A váltókörzetek (3.950 és 4.720) faaljasak, 40 km/h állandó lassújelesek, a kezdőpontit nem biztosított, faburkolatú gyalogosátjáró (3.920), a végpontit áteresz (4.750) és alsóbbrendű aszfaltutat keresztüljuttató felüljáró (4.9) határolja. Az eredetileg négy átmenővágányos állomás ex negyedik átmenőjének (faaljas, Hohenegger feszítőelemes sínleerősítésű) megszüntették a végponti bekötését, csonkát alakítva belőle, az elsőn (szintén faaljas, Hoheneggeres) pedig nem bonyolítanak forgalmat. A kezdőponti váltókörzethez közelebb az első mellé rakodóterület, oldalrakodó és raktár került (a rakodóterületen mészkőzúzalékot deponálnak, mozgatását közúti eszközökkel végzik). Az épület kezdőponti oldalánál jobbról, a közeli iparteleptől használaton kívüli sínpár torkollik bele. Az átmenő fővágány (3.) betonaljas, GEO-s, a második átmenő vegyesen faaljas, Hoheneggeres, illetve vasbeton magánaljas (kéttömbös aljas), Hohenegger sínleerősítésekkel. Az első átmenőt a végponti lírafejet megelőzően kötötték a másodikba. A vonalra jellemző típusterv szerint készült felvételi épület tövében a csejtei vár makettje található. Ketten szállnak le.

A végponti bejárattól százméternyire (5.1 környezetében), baloldalt alacsony bélésfalat emeltek. Kiérünk a településről (5.2), alsópályás, egynyílású acél gerendahídon (5.450) leküzdjük a Jablonka-patak víziakadályát, behelyezkedünk az erdős, áttörés-szerűen szűk völgybe. Út feletti, kisnyílású hídtól (5.570) 80 méter hosszban támfalat képeztek a jobb oldalon, 5.950 környezetében bal kéz felől alkalmaztak 50 méternyi bélésfalat, azután jobb ívet veszünk - meglehetősen könyökös -, út feletti kisnyílású hidat (6.9) és átereszt (7.050) hagyunk magunk mögött. Jobb ívvel kezd, egyenesben folytatja a balról túlságosan a völgybe türemkedő hegy nyúlványát levágó, terméskő kapuzatú és falazatú, 250 méter hosszú Csejtei-alagút (Čachtický tunel, 7.250-7.5). A felépítmény odabent megfelel a szabad ég alattinak: betonaljas, GEO-s. Vízfolyás kisnyílású hídja (7.650) felett, kissugarú, bal ív miatt 70 km/h állandó sebességkorlátozást tűztek ki (7.8-8.170), azon belül pedig most 30 km/h ideiglenes lassút (7.930-8.0). A patak a vasúttól jobbra, 10-15 méterrel lejjebb helyezkedik el. Áteresznél ér véget az állandó korlátozás, felsőpályás acélhíddal (8.7) keresztezzük a patakot és a vasúttal párhuzamos, alsóbbrendű utat, áteresz (9.3), beton bélésfal (9.420-9.5; jobboldalt), alsóbbrendű utat metsző, kisnyílású híd (9.570) következik. Ágyazatpótlás történt az aljvégeknél a híd után kezdődő, útátjáró-fedezőjelzővel biztosított, fény- és motoros sorompós, a nyomvályúnál faburkolattal ellátott útátjárónál (10.010, alsóbbrendű aszfaltúton) végetérő jobb ívben. A Jablonka mellékvizének kisnyílású hídja (10.070) mögött alakították ki Alsóvisnyó (Viąňové) megállóhelyet (10.1-10.2), baloldalt betonelemes peronnal, fém esőbeállóval. A végponti peronvégtől még ötven méter hosszban régebben zúzalékburkolatú peronszakasz volt használatban, amelyet az utóbbi időben felhagytak. Bal kéz felől, a megállótól kissé vissza, fenn a hegyen Csejte várának romjai láthatók. Tizenegy utassal leszünk kevesebben. A megállótól kezdve az egyenes pályaszakaszokon hézagnélküli (utólagosan hegesztett) pályaszerkezet jellemző. A vasút jobbján alsóbbrendű aszfaltút halad. Átereszek (10.820, 11.250), kisnyílású híd magas töltés aljában (11.540); 70 km/h állandó lassújeles, bal ívet veszünk (11.7-12.210), kisnyílású híddal (11.820) átszeljük a párhuzamos utat, az ívvel elhagyjuk a Jablonka völgyét és a Tŕstie oldalában folytatjuk. Bevágásba jutunk (12.0-tól), felettünk magasan vasbeton boltíves szerkezetű közúti felüljáró (12.060) mezőgazdasági utat (szekérutat) bocsát keresztül a vaspályán. Áteresz (12.210) és kisnyílású híd (12.240) biztosítja a vizek lejutását a Tŕstiébe - utóbbi határolja kezdőpont felől Borsós (Hrachoviąte) megállóhely baloldalt telepített, betonelemes peronját (végponti peronvég: 12.370). Egyszintes felvételi épület (12.290) a peronközépnél. Nyolcan szállnak le.
A fény bejárati, közös fény kijárati jelzős Vagyóc (Vaďovce) kezdőponti előjelzőjét (12.430) a megálló közelében, szekérút-felüljárónál (12.450) állították. Jobb ívvel (13.0-ig) dombhátat kerülünk. A bejáratig (13.270) bukóaknás áteresz (12.650), onnan a rugós váltós, 40 km/h állandó lassújeles, faaljakon fektetett váltókörzetig (13.5) a vasutat keresztező, magasfeszültségű távvezeték (13.450) említhető. Az állomás három átmenővágányos, középen a betonaljas, GEO-s átmenő fővágánnyal (2.), balra-jobbra a betonaljas, Hoheneggeres 1. illetve 3. átmenővel. A végponti váltókörzetnél a 3-ból rövid, magánaljas csonka ágazik. A ritkán használt 1. mellett a típustervnek megfelelő felvételi épülettől kezdőpont felé oldalrakodó, raktár, rakodóterület található - a területen tavaly augusztus óta jelen vannak a vissznyereményezett, betonaljas vágánymezők és a betonaljak -, a végponti váltókörzethez közelebb pedig hosszú oldalrakodó és ipari betonépület kapott helyet. Betonszegélyű, zúzalékburkolatú, keskeny peronok töltik ki az 1.-2. és a 2.-3. közötti teret. Öten fejezik be utazásukat. A végponti, közös kijárati jelzőt vízfolyás kisnyílású hídjánál állították, a végponti váltókörzetet (14.270) megelőzően. Végetér a 40 km/h állandó lassú, 80 km/h engedélyezett, a felépítmény illesztéses, faaljas, Hoheneggeres; patak feletti kisnyílású hídon (14.320) haladunk, a végponti bejárattól (14.480) szórványosan kéttömbös aljak keverednek a faaljak közé. (Ami a magánaljakat illeti, gondolhatunk ©tefánik tábornok francia kapcsolataira, persze a Szlovákia-szerte itt-ott még fellelhető aljtípus és az antant összefüggésbe hozása nem feltétlenül helytálló.) 40 km/h sebességet hoz ki magából a motorkocsi a kaptatón. Két áteresz (14.7, 14.970) és szekérút-felüljáró (14.770) jegyezhető fel a végponti előjelzőig (15.150), amelynek környezetében közepesen szennyezett az ágyazat. Az előjelző után nem látni magánaljat. Kisnyílású híd út átszelésében (15.795), szekérút-betonfelüljáró (15.840), bevágás (16.0-16.3), a végében vízfolyást leküzdő, kisnyílású híd (16.750) magas töltés aljában, és még egy (16.750). Az emelkedő megtörik a két híd után, ennek örömére 50-60 km/h-ig fokozzuk az iramot. Erdős területre kerülünk. Utat metsző, kisnyílású hídtól (16.920) szórványosan visszatérnek a beton magánaljak. Az aljvégeknél szakaszosan ágyazatot pótoltak.

Átereszek (17.280, 17.620, 17.850) és kisnyílású híd (18.080 - vízfolyáson) után jön Ótura (Stará Turá) fény előjelzője (18.220). Még háromszáz méternyi szakaszon szórványosan magánaljak fekszenek a pályában, a folytatás azonban tisztán faaljas, Hoheneggeres. Kisnyílású híd (18.580), ugyanitt nagyfeszültségű távvezeték a vasút felett, áteresz magas töltés aljában (18.780), bejárati jelző (18.930); balról, gyártól iparvágány közeledik és a 60 km/h állandó lassújeles, faaljas váltókörzetbe (19.180), a lírafej bal oldalához csatlakozik. Egyéni kijárati jelzős, négy átmenővágányos az állomás, az átmenő fővágányban (3.) sok magánalj vegyül a Hoheneggeres faaljak közé, főként a felvételi épület környezetében, az 1., 2. és 4. tisztán faaljas, Hoheneggeres. Baloldalt, az 1. mellett a váltókörzetnél fűrésztelep működik, végponti végétől aszfaltozott rakodóterület húzódik a sínpár mentén, majd oldalrakodó és raktár, a típusterv szerinti felvételi épületet (forgalmi: 19.660) megelőzően. Keskeny, mindkét oldalukon betonszegélyű, zúzalékburkolatú középperonok szolgálják az utascseréket, gyalogosátjáróval az épület kezdőponti oldalánál. A második peron (2.-3.) hosszabb, az elsőt (1.-2.) a gyalogosátjárótól végpont, a harmadikat (3.-4.) kezdőpont felé telepítették. Az épület előtti területet leaszfaltozták. Szintén a típustervnek megfelelő, hogy az első átmenő rövidebb a többinél: a felvételi épület végponti oldalánál kötötték a másodikba. Hat utassal fogyunk. A végponti lírafej (váltókörzet vége: 19.970) alatt áteresz létesült. A nyíltvonal betonaljas, GEO-s - panelházak a vasúttól balra, a váltókörzetet követően -, az állomásköz elején kisnyílású híd (20.3 - aszfaltút felett) jegyezhető fel, végponti hídfőjénél a bejárati jelzővel, azután áteresz (20.350), kisnyílású híd (20.480) és az előjelző (20.950) a sorrend, közben (20.850-től) faaljas, GEO-s, illesztésesre vált a felépítmény. Bal ívben, magas töltés aljában kisnyílású híd aszfaltúton (21.210) és a Tŕstie mellékvizén (21.230), vasbeton szekérút-felüljáró (21.430), földút feletti, kisnyílású híd (21.830) - ágyazatpótlás néhányszáz méteres szakaszon -, bal ívben, magas töltés aljában ágyazatátvezetéses betonhíd (22.110), aszfaltút és a Tŕstie átszelésében. A bal ívekkel északról kerüljük a települést, a magasságszintet megtartva elhagyjuk a völgyet, hogy a továbbiakban a Tŕstie nyugati mellékvize, a Kostolnik ágainak mélyedéseit vegyük igénybe, de csupán egy-egy rövid szakaszon. Az első Kostolnik-oldalvölgy peremét megközelítő, jobb ív elejében boltíves vasbeton szerkezetű közúti felüljáró (22.720) épült a vonal felett, az ív végében szekérút betonfelüljárója (23.510) látható, áteresszel (24.2) folytatjuk, és az említett, alsóbbrendű közút ismét betonfelüljáró (24.280) segítségével kerül át a túlsó (bal) oldalra. Szabdalt, dimbes-dombos a táj.
A fény bejárati, egyéni fény kijárati jelzős, két átmenővágányos Páprádot (Paprad, előjelzők: 24.480 és 27.170, bejáratok: 25.210 és 26.480, faaljas váltókörzetek: 25.450 és 26.3) a Kostolnik két ágán átívelő, acél felszerkezetű viaduktok fogják közre: a kezdőpont felőli (24.720-24.980) ötnyílású, a végpont felőli bal ívben fekszik, háromnyílású (26.480-26.6), hídfői terméskőből készültek, takarékboltozatosak. A műtárgyakon szögacél terelőelemes, hosszúsínes, dilatációs készülékek segítségével illesztett a pályaszerkezet. Az előjelzők és a váltókörzetek között, kezdőpont felől nézve áteresz (24.550), alacsony bélésfal (a kezdőponti bejárattól) szekérút-felüljáró (25.370) környezetében, és még egy szekérút-felüljáró (26.720) sorolható. A bal ívben vezetett (ívesített kitérőkkel kialakított) végponti váltókörzetet megelőzően, kisnyílású híddal (25.9) alsóbbrendű aszfaltutat juttattak keresztül a vasút alatt. A végpont felé nézve balra ágazó 2. átmenőt (faaljas, Hoheneggeres) mindkét váltókörzetnél rövid csonka fejeli meg, ehhez a sínpárhoz peron gyanánt alj-szintű zúzalékréteg tartozik, míg az átmenő fővágányhoz (1., faaljas, GEO-s) betonelemes oldalperon, mögötte egyszintes felvételi épülettel (25.580). Szokatlan módon a forgalmi kitérő nyolcezrelékes emelkedőben fekszik, ami a végponti, bal ívnél (25.8-tól) ráadásul 13 ezrelékesre fokozódik. Hat utas indul el a közigazgatásilag Óturához tartozó kistelepülésre. Elbontott szolgálati épület maradványait látjuk a végponti váltókörzetnél. A nyíltvonalon továbbra is faaljas, GEO-s, illesztéses a felépítmény, a kaptató 14 ezrelékesre fokozódik a végponti viaduktot követően, de az előjelzőig 11 ezrelékesre szelidül. A Kostolnik főágának keleti pereménél járunk. A végponti előjelző mögött áteresz (27.190), kisnyílású híd földút felett (27.450), szekérút-felüljáró (27.730) sorakozik. A patakvölgy immár nem alkalmas a vasút továbbvezetésére, ezért 70 km/h állandó lassújeles, kissugarú, bal ívvel (27.8-28.520) körbekerüljük. Az ívben, megakadályozandó a könyökösödést és növelendő az illesztések állékonyságát, négy-öt alj hosszban síndarabokat fektettek és erősítettek Hohenegger feszítőelemekkel a vágánytengelybe (ez a megoldás a cseh és szlovák vaspályák szabdalt terepen épített szakaszain több helyütt visszaköszön).

Magas töltés aljában létesített kisnyílású hidak (27.920, 28.190, 28.230) közbeiktatásával jutunk túl a Kostolnik itteni ágain, a negyedik híddal (28.490) alsóbbrendű utat keresztezünk, áteresznél (28.520) végetér az ív, elhaladunk Erdősor (Poriadie) kezdőponti előjelzője (28.550) mellett. A 486 méter hosszú Poriadsky-alagút (28.650-29.140) harmincméternyi előbevágással kezd, vonalvezetése egyenes, portáljai és falazata terméskő anyagú, a felépítmény odabenn is illesztéses, faaljas, GEO-s. A kezdőponti kapuzatnál jobboldalt látjuk az alagútőr szolgálati tartózkodóját, amely jelenleg magántulajdon. Két áteresz (29.2, 29.5 - a második magas töltés aljában) között, a bejáraton (29.490) megállunk egy percre, végpont felől bejáró vonat miatt. Magas töltésen, bal ívben, átereszt (29.650) beiktatva érkezünk a váltókörzethez (29.670). Az állomás háromvágányos féllíra, fény bejárati, közös fény kijárati jelzőkkel, váltókörzettől-váltókörzetig 40 km/h állandó lassúval. Átmenő fővágánya (3.) betonaljas, GEO-s, R65 sínrendszerű, a második átmenő S49 sínrendszerű, faaljas, Hoheneggeres, az elsőt nem használják, főként a kezdőponti szakaszát lepi fű, mellette a kezdőponti váltókörzethez közelebb rakodóterület található. A területen betonaljas, vissznyereményezett vágánymezőket tárolnak, a tavaly nyáron megfigyelt, Skl-15 leerősítéshez való betonaljakat, valamint a többi állomásról az oda kiszállított, új vágánymezőket azonban elszállították (a vonalba beépítve nem látjuk). A rakodóterület végponti végében romos oldalrakodó figyelhető meg az 1. mentén. Aszfaltút boltíves, vasbeton felüljárója (29.9) metszi az állomási vágányokat a rakodóterület kezdőponti végénél. A baloldalt elhelyezkedő felvételi épület (30.130) a típustervnek megfelelő jellegű - utastartózkodója zárva, a falak összegraffitizve -, körülötte beton járólap burkolatot terítettek, az utascseréket az 1.-2. közötti, sínkoronaszintű zúzalékréteg, illetve a 2.-3. közötti betonszegélyű (csak a külső vágány felé), zúzalékburkolatú, keskeny peron hivatott segíteni. A típustervet követve, az 1. a felvételi épület végponti oldalánál torkollik a 2-be, az elmaradhatatlan vasaljas kitérővel.
Nincs utascsere, keresztezünk a 811 006 + 011 403 összeállítással. A végponti váltókörzettől (30.450), kissugarú jobb-bal ívkombináció (jobb: 30.480-31.2) miatt 70 km/h állandó sebességkorlátozás érvényes. A nyíltvonalon illesztéses (szokás szerint négylyukú laposhevederekkel), faaljas, GEO-s a pálya. Áteresztől (30.6) kezdődő bevágásban (31.0-ig) szekérút-felüljáró (30.750) ível át a vasút felett, a végponti bejáratot (30.780) megelőzően; bal ív (31.3-tól) követi a jobbot, kezdőponti felében magas töltésen, a végpontin bevágásban, benne a végponti előjelzővel (31.470) és még egy szekérút-felüljáróval (31.660). A 70-es állandó lassú végetér, azonban 10 km/h állandó sebességkorlátozásnak adja át a helyet (31.7-31.950): az ív végében körülbelül három méter magas, vasbeton bélésfal egészíti ki a szűk bevágást mindkét oldalon, bal kéz felől a talaj megcsúszott, a bélésfal még tartja, bár deformálódott, befelé dől. Jobbra sem kedvezőbb a helyzet, itt vízszintesen fektetett betonelemekkel és henger alakú vasbeton lábakkal horgonyozták ki a falat, valószínűleg megállítva a dőlést, de az építmény helyzete ezzel együtt messze áll a problémamentestől. A bevágás átépítésére nem mostanában kerülhet sor - ennek szól az állandó minősítésű korlátozás. Még a bélésfalazott szakaszon erős lejtő veszi kezdetét (31.9-től). Balra kéttengelyes, favázas teherkocsironcs éktelenkedik a pálya mellett (31.970). Kisnyílású híd földút (32.1) illetve meder felett (32.4), magántulajdonba adott őrház (32.5), bevágásban felettünk 2x1 sávos aszfaltút felüljárója (32.730), magas töltés aljában áteresz (32.950), újabb áteresz (33.320), aszfaltút felüljárója (33.440; nem boltíves szerkezetű, vasbeton hídfőkkel), áteresz (33.8) az állomásköz végében.
Szakaszos sebességszabályozó fékezésekkel tartjuk a tempót a lejtőn. Miava (Myjava) kezdőponti előjelzőjénél (34.440), jobbra-lenn, a vasútra merőleges völgyben víkendházak csoportosulnak. A mélyedést jobb ívben vezetett, négynyílású, terméskő hídfőkkel és támaszokkal, acél - a kezdőponti, rövidebb nyílásban párhuzamos övű, a többi háromban sökszögövű, rácsos - felszerkezettel rendelkező viadukttal (34.850-35.130) küzdjük le. Pályaszerkezete a Páprád két végét lezáró völgyhidakénak megfelelő. Meglépjük a bejáratot (35.150), aszfaltutat keresztezünk kisnyílású híddal (35.2), végetér az ív (35.3), átgurulunk a faaljas váltókörzeten (35.330) és kitérőbe járunk, a harmadikra. A maradék tizenöt utas - köztük a vasúti rendőrök csoportjával - elhagyja a vonatot. Az állomás öt átmenővágányos (átmenő fővágánya a negyedik), fény bejárati jelzős, kezdőpont felé közös fény kijárati jelzővel, végpont felé helyhezkötött jelzőberendezés nélkül. Váltókörzettől-váltókörzetig 40 km/h állandó lassú érvényes - a váltók helyszíni állításúak -, a nyíltvonalon pedig kezdőpont és végpont felé egyaránt 80 km/h engedélyezett. Végpont felé nézve baloldalt helyezkedik el a vágányok felé beton járólap burkolattal övezett, típusterv szerinti felvételi épület (35.840). Az 1. és 4. betonaljas, GEO-s, a 3. és 5. faaljas, Hogeneggeres, a 2. részben faaljas, részben betonaljas, Hohenegger sínleerősítésekkel. Az 1.-2., 2.-3., 3.-4. közé betonszegélyű, zúzalékburkolatú, keskeny peronok kerültek. Az 1. mellett, a kezdőponti váltókörzethez közelebb nagyméretű, kockaköves rakodóterület fekszik (szenet deponálnak rajta), azután oldalrakodó és raktár. A rakodóterületet a város felőli oldalán a kezdőponti lírafejbe kötött, betonaljas, GEO-s csonka szegélyezi. Ebből a csonkából egyenesen, kezdőpont felé, az állomás mögötti aszfaltúttal párhuzamos, további csonka fejlődik és ér véget a bejáratot megelőzően. A végponti váltókörzetnél (36.2) egyállásos szín települ. Ebből a váltókörzetből balra, iparterülethez sajátcélú sínpár ágazik és indul meg, magasságban mindinkább elmaradva a vonalhoz képest.

©tefánik sírjának makettjére hiába vetül rá az árnyék (nem Trianoné, hanem csak az épületé), elég különleges formájú ahhoz, hogy felcsigázza a szemlélő érdeklődését az igazi iránt...
A vasúti rendőrök az épület mögött gyülekeznek, beszállnak egy autóba és az állomást balról (nyugatról) határoló lakótelepnek a domboldal alsó részén lévő utcái felé veszik az irányt. Egyszercsak hangszórón közvetített szöveg foszlányai hallatszanak körülbelül onnan, ahova elporzottak. Remélhetőleg nem "feltartott kézzel jöjjenek elő..." a mondóka; a lövések egyelőre elmaradnak, ami bíztató. Megörökítem a körüljáró motorkocsit és a kezdőponti bejáratnál lévő viaduktot - a völgyhíd miatt egy törmelékkel teli mezőn kell helyet keresnem magamnak -, aztán elindulok a másik viadukt felé. Útközben sikerül megfejtenem a rendőrök jelenlétének titkát: nem a lakótelepen kellett gengszterekre vadászniuk, hanem focimeccs van, és a vasúti rendőrség a városi közegeket, valamint a máshonnan beszerzett, golyóálló mellényes különítményt, lovasrendőröket, vízágyús alegységet erősíti. Kemény szurkolói közreműködésre számítanak, ha ennyire felszerelkeztek. A lószállító utánfutók, dzsipjeikkel a főút menti parkolóban állnak.
A Myjava folyócska és a vele párhuzamos aszfaltút (a város főútja) völgyhídjától északnyugatra fokozatosan emelkedő mezőn sétálok fel a vasút szintje fölé. Megörökítem a Velká nad Veličkou-ra tartó, motor+mellék összeállítású személyvonatot, azzal a pálya mentén elindulok Brezóvölgy (Brestovec) megállóhelyhez. A völgyet 360 méteres tszf. magasságon metsző viadukt (36.970-37.2) négy terméskő támaszon nyugszik, felszerkezete az ellenfalaktól az első támaszokig felsőpályás, gerinclemezes, a középső három nyílásban párhuzamos övű, rácsos. A pályaszerkezet hídfás, Hoheneggeres, szögacél terelőelemekkel. Az állomás faaljas, végponti váltókörzetétől (36.2) a hídig a végponti bejárati jelző (36.4) említhető, balra betonkerítéses telep tart a viaduktig, a jobb oldalon gyár foglal helyet, magas kéménnyel, de a működés jelei nélkül. A műtárgy hídfői környezetében faaljas, GEO-s a felépítmény. Miava végponti előjelzőjénél (37.220) betonaljas (SB80-84), GEO-sra vált a pálya, eleinte illesztéses (ikerbe rakott faaljakon, négylyukú laposhevederekkel - ugyanúgy, mint a kezdőponti hídfőhöz illeszkedő, rövid ívben), azután hézagnélküli jelleggel. A sínrendszer UIC S49. Szintén az előjelzőtől 600 méteres sugarú, végpont felé nézve jobb ív veszi kezdetét. A zúzottkő ágyazat jó minőségű.
Áteresznél (37.6), még mindig a jobb ívben, a töltés elfogy és bevágásba kerül a vasút. Az ív szekérút-felüljáró (37.680 - az út valójában csupán két keréknyom, amelyek erdőborította mélyedésen át vezetnek a földekre) mögött ér véget (37.750), egyenes szakasz következik, két áteresszel (37.960, 38.060) a bevágás végében. Dombot kerülő, 600 méteres sugarú, bal ívben (38.1-38.780) először kisnyílású híddal (38.140 - a mélyedés alján lévő meder felett) találkozunk, és hamarosan feltűnik Brezóvölgy (Brestovec) megállóhely, jobboldalt betonelemes peronnal (végponti peronvég: 38.660), valamint a hely jelentőségéhez képest aránylag nagy, egyszintes, nyeregtetős felvételi épülettel (38.570) a kezdőponti peronvégnél. Az épület nagyobbik része magántulajdon, az előtetős szárnyat azonban nem adta el az infrastruktúrakezelő, de nem is tartja karban, ennek megfelelően a váróterem lepusztult.
Az épület végponti oldalánál állították a ©tefánik tábornokkal illetve a róla elnevezett alagúttal kapcsolatos emléktáblát. A közelében az EU-csatlakozás idején egy második emléktábla keletkezett: a vonal történetét írja le három nyelven (nem, a magyar nincs köztük), "Közlekedés, határok nélkül" címmel. Áteresztől (38.695) kezdődik az előbevágás. Jobbra, az áteresznél ugyanolyan alagútőr-tartózkodót találunk, mint a műtárgy túlsó végében, bár ez itt valamivel kevésbé látszik leharcolt állapotúnak. (A szolgálati tartózkodó feletti lakóház lehetett eredetileg az őr szolgálati lakása. Ezt magántulajdonba adták, lakják.) A szabványárokban, az áteresz felé krisztálytiszta víz folyik az alagút kapuzata melletti forrástól, illetve magából az alagútból. 38.8-tól faaljas, GEO-s, hézagnélküli a felépítmény (a sínek 1987-es gyártásúak), a forrásvíz nagyobbik hányada, illetve a balról érkező vízfolyás egy második átereszen (38.820) bújik át a vonal alatt, az utolsó 30 méteren az előbevágás terméskő bélésfalakat kapott, a portáltól (38.850) 1000 méteres sugarú, rövid jobb ív vezeti be a hosszú, betonaljas, GEO-s felépítményű egyenest. A kezdőponti kapuzaton "1923-1927" felirat jelzi az építés időszakát, akárcsak a végpontin.
Felsétálok az alagút kezdőponti kapuzatától végpont felé nézve jobbra eső oldalra - ha már a viaduktnál bejártam a bal oldal környékét. Távolabb, a Kobylí vŕąok oldalában ugyanolyan szerkezetű turista-kilátó tűnik fel, mint Javorník nad Veličkou zastávka szomszédságában. Percek múlva idefenn is elkezd csökkenni a fény - a januári nappalok bizony még rövidek -, leereszkedem és bevárom a 15:43-kor megjelenő személyvonatot, amelyre hatan gyűlünk össze. Természetesen a viaduktnál fotózott 811 002 fordul 011 902-es mellékével. Velünk együtt húsz utast szállít a vonat Miaváig, ahol tízzel bővül a közönség, hárman pedig - valamennyiben Brezóvölgyből - befejezik utazásukat. Erdősoron a másodikra járunk be (a rugós váltó miatt), egy felszálló kedvéért, azután friss tempóban vágunk neki a lejtőnek, az igencsak könyökös ívek nem használnak az utaskomfortnak. Páprádon a 811 006 + 011 403 összeállítással keresztezünk (másodszor látjuk egymást a mai napon), kitérőbe járunk az SK-15 szintű, zúzalékburkolatú szükségperonos másodikra; az utascsere tizenkét felszállóra és három leszállóra terjed ki. Óturán hat leszállót és tíz felszállót, Vagyócon egy leszállót és kettő felszállót, Borsóson hat felszállót, Alsóvisnyón tíz felszállót és egy leszállót, Csejtén három felszállót és egy leszállót számolok. Vágújhelyen, a 3. peron csonkáján pontosan jelenünk meg. A Rózsahegytől (Ruľomberok) 14 kilométerre fekvő gyógyfürdőt és üzemeltető cégét reklámozó nevű, R608 számú gyorsvonatom pontosan érkezik az első átmenőre, 362 004, 20-40 028, 20-70 013, 20-70 014, 21-70 028, 21-70 009, 21-70 016, 20-70 026, 82-40 342, 88-41 060, 19-70 201 összeállításban, egységesen Blonski-színtervvel. A harminc leszállót és tizenöt felszállót beleértve a telítettség 25%, de meglehetősen egyenetlenül. A 350 005, 19-91 504, 18-90 526, 88-91 108, 21-90 914, 20-91 537, 20-91 594, 20-91 545, 20-91 507, 84-91 106 járművekből összeállított EC175 pozsonyi érkezőben szintén pontos. A közönség nagyja levonul, az ötven körüli felszállónak nem okoz gondot a szabad ülőhelyek keresése, Érsekújváron és Párkányban persze az ő zömüktől is elbúcsúzhatunk. Budapest-Keletiben -5-tel fejezzük be a menetet.

Vissza az első rész eseményeire

Vissza az utazás főlapjára