Borvígadalom, kiegészítéssel - első rész

 

A 250-es (Havlíčkův Brod - Jókút/Kúty) és 330-as (Přerov - Břeclav) menetrendi mezőbe tartozó fővonalak rendre déli és nyugati szakasza közti térségben több, napjainkra részben vagy egészben felhagyott, illetve néhány működő vicinális található. Morvaország Brnótól délre eső dombvidékének melegebb lejtőin, dacára a túlságosan északi fekvésnek, megterem a szőlő, és olyan minőségben, hogy a szüreti vígasságokra nemcsak a pincemester és a csősz hivatalos. Mixeljük össze e két körülményt két, egymásba kapcsolódó utazássá!

Útvonalam. 2010.10.09: Budapest - Popice (70/130/110/250) - ©akvice (250) - Hustopeče u Brna - ©akvice (254) - Zaječí (250) - Hodonín (255) - Břeclav (330) - Budapest (250/130/70). 2011.02.26: Budapest - Břeclav (70/130/250) - Hodonín (330) - Mutěnice zastávka (255) - Dubňany - Mutěnice (ex 257/255) - Hodonín (255) - Břeclav (330) - Budapest (250/130/70).
Igénybevett járművek. 2010.10.09: EC174 Jan Jesenius/Jeszenszky János (Břeclav) - Os4620 (Popice) - Os4613 (©akvice) - Os14619 (Hustopeče u Brna) - Os14622 (©akvice) - R811 (Zaječí) - Os14515 (Hodonín) - R812 (Břeclav) - EC175 Jan Jesenius/Jeszenszky János (Budapest-Keleti). 2011.02.26: EC174 Jan Jesenius/Jeszenszky János (Břeclav) - R805 (Hodonín) - Os14510 (Mutěnice zastávka) - gyalog (Dubňany) - gyalog (Mutěnice) - Os14513 (Hodonín) - R808 (Břeclav) - EC171 Hungaria (Budapest-Keleti).
A Budapest-Keleti tárolóján felvonuló rj-köteg sötétben egészen érdekesnek adódik, körülötte a mozdulatlanná fagyott tüzijátékot formázó fénysereggel. 2010. október 9-én, szombaton reggel így fest a 174-es EuroCity, hátulról előrefelé haladva: 19-91 518, 18-90 526, 88-91 107, 21-90 908, 20-91 557, 20-91 525, 20-91 556, 21-91 526, 84-91 105, 350 014 (kék-fehér-fekete színtervű). A magyarországi szakaszon valamivel magasabb az utasterhelés az átlaghoz képest: a vonat elejében megközelíti, hátul eléri a 10%-ot. Párkányban (©túrovo) köd fogad bennünket, a változatlanul meglévő ideiglenes lassújeleknek köszönhetően +5-tel esünk be, öten leszállnak, huszonöt új utas csatlakozik, +6-tal folytatjuk. Érsekújvár (Nové Zámky) második középperonján körülbelül százhúsz érdeklődő számolható össze. Többségük szokás szerint a kétszáz felszállót felvonultató Pozsony (Bratislava) nagyállomásáig vásárolt jegyet. A reklámfestésű, szlovák KözOp-ot hirdető 363 133 kerül elő a fűtőház felől. Jókúton (Kúty) tizenöttel fogyunk, Pozsony óta egy percet faragva a késésünkből, ötperces elmaradással érkezünk-indulunk; Břeclavban +7-tel fékezünk le a Sobieski mellett az első középperonnál, negyven felszállóra és húsz leszállóra terjed ki az utascsere, néhányan a Sobieskivel folytatják útjukat.
A Břeclavból 9:38-kor elstartoló, Tiąnovig közlekedő, 4620-as személyt veszem igénybe Popice megállóhelyig. Az első átmenő oldalperonjának nyelvperonszerű, 1B jelű meghosszabbítása mellett gyűjti utasait a 242 272 (hagyományos színtervű, brnói állagú, kissé ütött-kopott, 1981-ben épült 7618-as gyári számon), 22-44 175, 22-44 269, 22-44 314 (zöld-fehérek), 22-44 200 (új személyvasúti színtervű) összeállítású vonat. A közelben, a raktárépületnél (a felvételi épület brnói oldalát követően) új fővizsgás postakocsikon állapodik meg a tekintetem. A két magánvasúti 740-es a raktár végében viszont már korántsem új felületbevonatú, főként a hozzám közelebbi igencsak napszítta. Egyszerre négy ÖBB-s Taurus is fellelhető az állomáson: a Sobieskit Bécsből hozó, egy másik, teherrel Brno felé, a harmadik a 2.-3. közötti, Brno felőli csonkában, 242-es társaságában, és a negyedik önürítősökkel Bécs felé. A fűtőháznál a kéttengelyes ČD Cargós dízelgépecske ugyanennek a cégnek a kék színtervű Laminátkáját vonszolja, közelében 742-esek és további Laminátkák ácsorognak. 10% alatti utasterheléssel, csatlakozó vonat késése miatt +10-zel kezdjük a menetet. Břeclav-teheren AWT-s, sárga-kék, csatolt Búvárokkal konténervonat várakozik. A vonali fékpróbát végrehajtva, 120 km/h-ra húzzuk fel a 160 km/h sebességet lehetővé tevő pályán. Az idő tiszta - napközben kellemes +15 fok várható -, a köd azonban még nem mindenütt szállt fel, a háttérben nagy, szürkésfehér, itt-ott szinte lilába hajló foltok árulkodnak a párásabb helyekről.
Ladnától Zaječíig 1-3 fős utascserék fordulnak elő, alapvetően felszállókkal, ©akvicén pedig tízzel gyarapszik a közönség. Az első átmenőn a hamarosan közelebbről is megismerendő 809 358-as motorkocsi várja az indulási idejét. Popice megállóhelyre érkezőben a tízperces csúszásból négyet sikerült faragni. Négy felszálló és öt leszálló mozog a peronon. Bő másfél órát hagytam magamnak ezen a helyszínen, néhány nyíltvonali felvétel készítése céljából. A friss, vidéki levegő megvan, ám a csendet gyakori lövések zaja veri fel - természetesen nem polgárháború dúl, hanem a szőlőre éhes madarakat próbálják távoltartani a hordóba szánt értékektől. A durrogtató emberek reggeltől estig lövöldöznek vaklőszerrel. Már épp javasolnám a tüzijátéknak szánt pirotechnika alkalmazását, amely ugyanilyen hangos, de legalább valamivel látványosabb, persze itt a vágányok mentén nemigen akad, aki a javaslatomat meghallgatná, ígyhát inkább fotóállást foglalok a végponti peronvégtől nem messze eső, murvás út különszintű metszésében épített betonfelüljárón túl. Elsőként az ostravai TSS (Tra»ová strojní společnost, a.s.) csatolt 742-esei (408, 521) tűnnek fel anyagosvonattal, kisvártatva az Unipetrol Doprava 740-párosa (803+784) visz tartálykocsikat Brno felé, tehát mindenki pontosan a cége működési területével kapcsolatos vontatási tevékenységet végzi.
Fázishatár lévén a bevágásban, leginkább leeresztett szedős géppel elsuhanó vonatokat lehet fotózni, mint például az EC273 Jaroslav Haąek-et, élén a 012-es Gorillával, vagy a Brno irányába haladó, ČD Cargós 210 014-est tolatós teherrel. A Vasaló egész tisztességes mennyiségű kocsit cipel magával, igaz, a többségük üres. Visszasétálva kezdőpont felé egy keveset, máris a helyükön vannak az áramszedők, mint például a 807-es gyors erőteljesen festékhiányos 242 240-esén.
Földúton indulok el a vasúttal párhuzamosan és kapom le az ÖBB Taurusból, ÖBB-s és DB-s kocsikból összeállított, körülbelül tíz percet késő EC172 Vindobonát. A 242-eses R804 még többet, fél óra körül késik. A falu közelében üzemelő, füves reptérről motoros sportrepülőgépek, motoros vitorlázógépek, motoros sárkányok emelkednek fel és használják ki az őszi jó időt. A durrogtató emberek lankadatlanul durrogtatnak, beljebb, a lakóövezetben néhányan a kertjüket művelik - senki sem unatkozik.
A Popicéről menetrend szerint 11:52-kor továbbközlekedő, 4613-as számú személyvonat (Tiąnov-Břeclav) 10% alatti utasmennyiségéhez "egy megállónyira", ©akvicéig csatlakozom. A 242 210 mögé négy 22-44 középszámú kocsit (307, 199, 284, 184, valamennyi zöld-fehér) soroztak, kettő felszállóra és egy leszállóra korlátozódik az utascsere; a hárompercnyi út végén, ©akvicén öten szállnak le (köztük egy kerékpáros), hárman fel. Az öt átmenővágányos, felújított, keretállásos felsővezetékrendszerű állomás kétszintes felvételi épülete (forgalmi iroda: 108.370) végpont (Brno) felé nézve jobboldalt kapott helyet. A típustervnek megfelelően térkőburkolatú, betonszegélyű oldalperon került az 1. mellé, keskeny, térkőutánzatú betonelemes, alacsony középperonok az 1.-2.-3. által határolva, és a gyalogosaluljárós, a vágányok felé térkőutánzatú betonelemes, belül térkőburkolatú, SK+55 szintű fő-középperon (4.-5.) zárja a sort az épülettel szemközti oldalon. A végponti váltókörzethez közelebb, az 1. mentén oldalrakodó - használaton kívüli raktárral -, majd térvilágításos rakodóterület húzódik. A rakodóterületet a külső oldaláról az elsőbe kötött csonka határolja. A kezdőponti váltókörzetnél, a felvételi épület Břeclav felőli oldalát követően az első átmenőből betonaljas, Hohenegger feszítőelemes sínleerősítésű, sajátcélú sínpár ágazik, kezdőpont felé nézve balra távolodik és henger alakú, fém tárolótartályokkal is ellátott, nagykiterjedésű ipartelepre tér. A telepen gázszállító tartálykocsikat látunk a sajátcélú kapcsolatból szétbontakozó, négyvágányos tárolón, illetve a beletorkolló, a telep különböző pontjaitól vezetett ágak egyikén. A tároló az iparterület keleti sarkánál mozdonykörüljáró csonkában fut össze és ér véget. További két ipari létesítménycsoport szegélyezi az állomás északi (felvételi épület mögötti) térségét: a közelebbin jókora vasbeton siló magasodik, a távolabbi a végponti váltókörzetnél helyezkedik el, gömb alakú tartályokkal. Vasúti kapcsolatuk a gázszállító kocsis telepi iparvágányba torkollik úgy, hogy az állomásról visszafogással lehet odajutni. A silós telepi ágat nem, vagy csak szezonálisan használják. A felvételi épület mögött, kezdőpont felé kissé eltolva buszforduló található (két kocsiállással, bádog hullámlemez esőbeállóval): a vonathoz csatlakozó, sárga-kék színtervű Karosa-Irisbus összegyűjti a ©akvice település központi lakóövezetéhez igyekvőket, majd útnakindul.
Az átmenő fővágányokat a betonaljas, Pandrol sínleerősítésű kezdőponti váltókörzetben csupán egy (nagysebességű) kitérőpárral kapcsolták. A Hustopeče u Brna-i, 254-es menetrendi mezőben szereplő zsákvonal betonaljas, Hoheneggeres sínpárja a 250-es vágányaival párhuzamosan halad, és a központi lakóövezethez vezető, alsóbbrendű aszfaltút háromnyílású betonfelüljárója (107.990) mögött hegyesszögben a telep mellé távolodik. Az északi nyílás alatt bújik át az ugyancsak hegyesszögben távolodó, sajátcélú vasúti kapcsolat. Egy órám van az állomáson a hustopečei vonatomig, ezalatt csupán az EC275 Slovan (Prága-Pozsony) kapható lencsevégre, egyéb, kezdőponti irányú forgalom híján. A lövöldözést persze innen is folyamatosan hallani, mert bár az iparterületek közvetlen közelében nem terem szőlő, azért a Popice - Hustopeče - Velké Pavlovice (és tovább keletnek) "borfront" nem esik messze az állomástól. Hustopeče felől húsz utassal, pontosan gurul be az elsőre a 809 358-as szóló motor 14618-as számú személyvonatként és fordul menetrend szerint 13:02-kor, 14619-ként. Illetve csak fordulna, mert a csatlakozó Olomouc-Brno gyors késése miatt előreláthatóan tíz percet csúszik indulóban. A 242-es villanygéppel vontatott, szokásos összeállítású (1.+2.o. fülkés, poggyászteres, három 2.o. fülkés, mindegyik hagyományos zöld-fehér festésű) Brno-Olomouc gyors (R809) pontos, harmincan szállnak le róla - köztük egy húszfős turistacsapat, amelynek azonban nem Hustopeče a célpontja -, a páros, késő járat (R806) pedig a délelőtt lefotózott, kopott 242 240-essel tűnik fel, róla négyen sietnek át hozzánk, velük együtt alakul ki a tizenöt fős utaslétszám. Az R806 végét két 22-44 és két 20-41 kocsival erősítették meg, a folyamatban lévő mutěnicei borfesztiválra gondolva, bár meglehetősen üres a vonat, a nagyobb tömeget tehát visszaútban várja a vasúttársaság.
+13-mal indulunk neki. Az 1894-ben megynyitott vonal ©akvice, forgalmi iroda kezdőponttal szelvényszámozódik, a személyszállítás munkanapokon - néhány perces eltérésekkel - órás ütem szerint valósul meg, a szóló motorkocsik KN-es rendszerben közlekednek. A felüljáró (szelvényszámozásunk szerint 0.3) után (0.370-től) 40 km/h legnagyobb sebesség engedélyezett. Áteresz és murvás út metszésében nem biztosított útátjáró (0.920) létesült a gázszállító kocsikat tároló, nagyméretű ipartelep végében - a telepen idáig tart a négyvágányos csoport mozdonykörüljáró csonkája. Átereszt (1.1) hagyunk magunk mögött; rézsút, fokozatosan távolodunk a fővonaltól, balunkon villamos távvezetékkel. Enyhén, 2,5 ezrelékkel emelkedünk 1.550-től. Murvás utat keresztezünk nem biztosított útátjáróban (2.010), az út elfordul és a balra, a vasúttal párhuzamosan halad tovább. Mindkét oldalon művelésbe vett földek uralják az enyhén hullámos tájat. A vonalvezetés vízszintesbe kerül (2.5), rövid bal ívet (2.550-től) rövid egyenes szakasz követ, hosszabb bal ívet kezdünk (2.750-től), amellyel, és továbbiakkal lapos dombot kerülünk nagy kifli alakban, összességében majd' 180 fokos irányváltozást elszenvedve. Zúzottkő ágyazatú, illesztéses, faaljas, a cseh mellékvonalak átlagához képest aránylag gyenge minőségű a felépítmény. A kerek kilométerértékeket jelző kövek nagyobb méretű, felül íves hasábok, a többi szintén hasáb alakú, de kisebb, felül lapos gúla formával, emellett szórványosan fémrúdra hegesztett fémtáblácskákat is alkalmaztak. Két áteresszel (3.210, 3.370) feljebb, 3.7-től 60 km/h engedélyezett, a felépítmény továbbra is illesztéses, azonban határozottan kedvezőbb minőségű. Négyezrelékes emelkedőben fekvő szakasz (4.1-4.5) elején murvás út nem biztosított átjárója és áteresz (4.2) épült. Negyedkilométernyi vízszintes végétől (4.750) ismét négy ezrelékkel emelkedünk, bal ívet veszünk (4.850-5.050), azután újabbat (5.350-től), az ívben 9 ezrelékesre nehezedik a kaptató (5.4-től). 50 km/h állandó sebességkorlátozás veszi kezdetét (5.550), valószínűleg nem a pályaviszonyok, hanem a közeli iparterületek miatti nagyobb gyalogosforgalom, ugyanakkor kedvezőtlen rálátás miatt. Balra a vasút mellett ipartelep (5.7-től), gumis műhely (5.8), jobbra szintén ipari épületek, a telep végében nem biztosított útátjáró (5.870 - aszfaltúton); az állandó korlátozás végetér, jobbról a helyi településeket összekötő aszfaltút kerül a vonal mellé.

Áteresz (6.050) következik, a Hustopeče u Brna bejáratát helyettesítő táblát (6.280) murvás út nem biztosított átjárója (6.290) elé állították közvetlenül, a faaljas váltókörzetre (6.490) 40 km/h állandó lassút tűztek ki. Az állomás három R65 sínrendszerű, betonaljas, GEO-s átmenővágánnyal rendelkezik, középen az átmenő fővágánnyal. Az igen ritkán (valószínűleg idényjelleggel) használt, kisiklasztósarus első átmenőt a jobboldalt elhelyezkedő, egyszintes, téglából készült, nyeregtetős felvételi épületet (6.8) megelőzően kötötték vissza a másodikba. Mellette kamionparkolóként működő, aszfaltozott rakodóterület fekszik. A szintén legfeljebb idényjelleggel forgalmat bonyolító, kisiklasztósarus 3. átmenőként még rövidebb, ugyanis a parkoló kezdőponti végénél építettek kitérőpárt a 2.-3. közé, innen a két sínpár további vágánykapcsolások nélkül fut párhuzamosan és végződik külön-külön bakban (6.820). A felvételi épülettel szemközt a 3. mellé oldalrakodó és raktár került, a kitérőpártól kissé végpont felé még egy oldalrakodó és nagyobb méretű raktár (6.7), a kettő között pedig aszfaltozott rakodóterület. A felvételi épületet tíz-tizenöt éve renoválhatták, azóta itt-ott vizesedik, falát helyenként összefirkálták, a helyiségei utasokat nem fogadnak.
A kitérők faaljasak, Hohenegger leerősítéssel, a sínanyag 1973-as třineci, a vágánykapcsolatok környezetében faaljas, Hoheneggeres szakaszokat alkalmaztak. A váltóállítás helyszíni. A váltókörzettől kezdőpont felé a folyópálya R65 sínrendszerű, betonaljas (SB6D-73), GEO-s, utólag termithegesztett. Iparvágány kiágazás nincs a vonalon, beleértve az állomást, azaz voltaképp maga a vonal viselkedett eredetileg iparvágány-szerűen, az utóbbi időben pedig a ráhordó vicik kenyerét eszi. A 2. betonelemes oldalperonjának végponti végébe telepített "állj, a vágány zárva!" jelzés redundánsnak tűnik, kivéve ha valaki a bakig hátralevő tíz méterre sem szeretné beengedni a motorkocsit, ahol egyébként az üzemszerű forgalmat tekintve úgysincs semmi keresnivalója. Jegyvásárlás a vezérnél lehetséges, továbbá az IDS JMK sárga érvényesítőkészülékét is felszerelték az épület falára, arra az esetre, ha valaki itt kezdi meg utazását az egységes jeggyel. A derék elegytovábbító szakember a felvételi épület raktárnak használt helyiségéből kerékpárt vesz elő, rövidnadrágot és pólót húz, majd elteker.
Az állomás végponti végét lezáróan, a bakok mögött aszfaltút fut keresztben, a közelben buszállomást látunk, a břeclavi BORS a.s. által üzemeltetett, sárga-kék Irisbusok várják a menetrendi idejüket. A XIII. században alapított, jelenleg hatezer körüli lélekszámú kisváros hozza a nagyonélhető-nagyoneurópai fazont, persze az impozáns főtértől távolodva már előfordulnak kopottabb falú házak. De az összkép az apróbb szeplőkkel együtt is osztrákosan ékszerdoboz-szerű. Borospincékben, vinotékákban nincs hiány a környező utcákban. A városháza tornyos épületén 1906-os, magán a tornyon pedig, egy címer felett 1574-es évszám olvasható le. Épp esküvőt tartanak, a pár a vendégsereglettel végigsétál a téren, fotóztatja magát, azután elnyeli őket a városháza. A motorkocsi soronkövetkező útja előtt húsz perccel előkerül a vezér, elhelyezi a bringát az épületben és visszavedlik sötétkék vasutas egyenruhába. Az utasterhelés, mintha szándékosan lenne, most is pontosan tizenöt fő. Végiggurulunk a jobb minőségű 60 km/h-s szakaszon, rátérünk a 40 km/h-s, rosszabb állapotban lévőre, végül két sárgával bejárunk ©akvice első átmenőjére. A gyalogosaluljárót senki sem használja, az utasok toronyiránt célozzák meg a fő-középperont. Újabb "egy megállós" menet következik Zaječí állomásig, a pontosan érkező, 242 240 (ma harmadszor látjuk), 20-41 260, 20-41 606, 39-41 040, 82-40 182, 20-41 468, 20-41 378, 20-41 392 (zöld-fehér festésűek) összeállítású - tehát megerősített -, R811-es gyors szolgáltatásának igénybevételével. A tíz leszállót és nyolc felszállót beleértve a vonat végében 25%-os utasterhelés jegyezhető fel, az eleje üresebb, vagyis még mindig nem érzékelhető a borfesztivál forgalomgeneráló hatása. A nagyérdemű egyelőre iszik, utazni majd később fognak.
Zaječíben öten várnak a gyorsra, tizenöten leszállnak, többségük - velem együtt - átszálló a Hodonínba közlekedő 14515-ös személyre. A borfesztivál miatt a vonatot megerősítették, a szokásos szóló 810-es helyett a fő-középperon felvételi épülettel szemközti oldalánál, a negyediken (ahonnan egyenesből ki lehet járni a 255-ös menetrendi mező vonalára) a következő összeállítás várja a helyben felszállókkal együtt tizenöt fős közönséget: 742 320 (a mozdony hagyományos vörös festésű, az állami személyszállító operátoré), 24-29 126, 24-29 165, 24-29 179, 24-29 106, 24-29 274, 24-29 365 (az első öt mellék hagyományos színtervű, az utolsó pedig az ablakok vonalában és felette kék, alul fehér, a homlokfalak alul sárgák). Pontos indulás. A líra kezdőponti fejét alsóbbrendű aszfaltút betonfelüljárója (0.520) határolja. Áteresztől (0.650) kezdve rövid bal-jobb ellenívvel harmincméternyire maradunk el a fővonaltól, túljutunk a bejáraton (0.750) és hegyesszögben, enyhén továbbra is távolodunk a 250-eshez képest. Az előjelző (1.250) és a helyi településeket összekötő aszfaltút betonfelüljárója (1.940) egyaránt az egyenes szakaszra esik, a D2 autópálya betonfelüljárója (2.570) alá azonban már bal ívben kerülünk, az ív végében áteresz (2.620) épült. Illesztéses, faaljas a pálya, az engedélyezett legnagyobb sebesség 50 km/h, köszönhetően elsősorban a teljes vonalat jellemző, kissugarú íveknek: szinte "sarkonfordul" a vasút az egyes mezőgazdasági területek határán.
A fény bejárati, közös fény kijárati jelzős Velké Pavlovice előjelzőjét (3.110) bal ív követi, a bejáratot (3.570) aszfaltút átszelésében fénysorompós útátjáró (3.650) és ismét bal ív, baloldalt rakodóterülettel ellátott csonka veszi kezdetét, faaljas vágánykapcsolat (3.7) történik hozzá, kialakul a faaljas, Hoheneggeres első átmenő, amelynek oldalrakodója is van a rakodóterülettől végpont felé. A váltókörzetből jobbra ágazik a faaljas, Hoheneggeres harmadik illetve a betonaljas, Hoheneggeres negyedik, utóbbit tárolt önürítősök foglalják. Zúzalékburkolatú, a 2. felé betonszegéllyel rendelkező, keskeny peron ékelődik az 1.-2. közé. Nincs utascsere. A háromszintes, előtetős felvételi épületet (3.9) baloldalt találjuk. A végponti váltókörzettől (4.050) a település keleti szélén folytatjuk, elhagyjuk a végponti bejáratot (4.280), alsópályás, egynyílású acél gerendahíddal (4.6) metsszük a Trkmanka-patakot. Egy darabon, enyhe emelkedőben ezt a vízfolyást követjük. A végponti előjelzőn (4.650) és aszfaltút fénysorompós átjáróján (4.730) túl jobbra kamionparkoló, balra ipartelepek helyezkednek el, megérkezünk a település lakóövezetéhez közelebb eső Velké Pavlovice zastávkára (5.2). Az utascsere mérlege nyolc felszálló és kettő leszálló. Baloldalt zúzalékburkolatú peron és egyszintes, előtetős felvételi épület, a végponti peronvég közelében nem biztosított útátjáró (5.350 - alsóbbrendű aszfaltúton). Zúzottkő ágyazatú, faaljas, illesztéses a pálya. Átereszt (5.490) követően 30 km/h állandó lassú kezdődik (5.650), de nem az újabb áteresz (5.770) állapota, hanem a kissugarú, jobb ívben aszfaltút átszelésében kialakított, nem biztosított útátjáró (5.8) miatt. Jobbra gyümölcsfák, balra megművelt földterület, a háttérben dombvonulat. Gyorsítunk pályasebességre, azaz 50 km/h-ra. Kissugarú, jobb ívvel (6.550-től) majd' 90 fokos irányváltoztatás történik a jobb kéz felől elhelyezkedő, művelésbe vett földterület szélén, átereszhez (8.0) érünk kissugarú bal ívben, és az ív végében, rövid jobb elejét határolóan betonemes burkolatú, nem biztosított útátjáróhoz (8.070 - murvás úton). Bořetice falu északnyugati szélénél (8.5) meglátjuk Bořetice megálló-rakodó kezdőponti vágánykapcsolatát (8.6). Jobbra ágazik a használaton kívüli, faaljas, Hoheneggeres első átmenő, mellette egyszintes felvételi épülettel a kezdőponti váltókörzetnél, tőle végpont felé oldalrakodóval, fából készült raktárral, kockaköves rakodóterülettel. A két átmenő zúzalékburkolatú, a külső sínpár felé betonszegélyű, keskeny peront fog közre. Tizenkét utassal leszünk kevesebben. A végponti vágánykapcsolatot fénysorompós útátjáró (8.840) zárja, aszfaltút keresztezésében, valamint kisnyílású híd patakon (8.850). A kezdőponti vágánykapcsolattól az útátjáró végponti oldaláig 40 km/h állandó sebességkorlátozás érvényes. Balra, a patak mentén 9.2 környezetében kis tavak láthatók. Megművelt földterületek közt halad a vasút, bal kéz felől a háttérben dombvonulat, a lejtők aljában szőlőültetvényekkel. Alsóbbrendű aszfaltút átszelésében, áteresszel a kezdőponti oldalán, nem biztosított útátjáró (10.870) létesült.
Kobylí na Moravě előjelzője (11.050), áteresz (11.3), a bejárat (11.450), ismét áteresz (11.6) és a faaljas váltókörzet (11.680) jön sorban. Fény bejárati, közös fény kijárati jelzős, két átmenővágányos az állomás, átmenő fővágánya az első (faaljas, Hoheneggeres), mellette betonszegélyű, zúzalékburkolatú oldalperonnal, az 1.-2. között pedig keskeny, zúzalékburkolatú, a külső sínpár felé betonszegélyű utasperonnal. Az elsőtől jobbra régebben volt még egy átmenő, az ex-első, amelyet elbontottak, de megmaradt a hozzátartozó, az egyszintes, tetőtérbeépítéses, előtetős felvételi épülettől kezdőpont felé eső oldalrakodó és a fából készült raktár. A felvételi épület az ugyancsak faaljas, végponti váltókörzethez (11.920) közelebb kapott helyet. Kitérőbe járunk, a másodikra - kereszt azonban nincs -, az utolsó leszálló nyugodtan "leolthatná a villanyt", ha nem lennék a színen. A megerősített formáció talán gyengébb gyorsulása, illetve a lassújeles szakaszokon való, hosszabb időzés miatt indulóban kettő perccel maradunk el a menetrend előírásaitól. Hívóval járunk ki. Patak kisnyílású betonhídja (11.950) mögött közvetlenül fénysorompós útátjáró (11.960) létesült macskaköves út átszelésében, azután két áteresz (12.070, 12.380) között a végponti bejárat (12.150), kissugarú jobb ív és az előjelző (12.530) a sorrend, a harmadik áteresszel. Jobb kéz felől, a település szélén borospincék sorakoznak, a helyi településeket összekötő aszfaltút halad a vasút közelében, balra megművelt földeket látunk. Faaljas, illesztéses a felépítmény. Átereszt (13.020), valamint áteresszel kombinált, nem biztosított útátjárót (13.450 - a párhuzamos közútba torkolló, alsóbbrendű aszfaltúton) hagyunk magunk mögött. A borospincéket napraforgótábla váltja.
Brumovice megállóhely téglából készült esőbeállóját (14.4) sajátságos módon a párhuzamos út szélére telepítették, így egyszerre buszmegállóként is funkcionálhat. A vágány jobb oldalához betonszegélyű, zúzalékburkolatú peront húztak. Megálló-rakodó lehetett régebben a hely: balra végpont felől bekötött rakodó csonka vagy rövid átmenő alépítménye sejlik. Nincs utascsere. A rakodóvágány végponti csatlakoztatásának helyét az eddig párhuzamosan haladt közút metszésében létesített, fénysorompós útátjáró (14.490) határolja, az út a vasút baljára kerül és kétszáz méternyire eltávolodik. A felépítmény változatlanul illesztéses, faaljas, szakaszosan ágyazatpótolt, a pályasebesség megegyezik az eddigiekkel. Áteresz (14.530), nem biztosított útátjáró murvás úton (15.270), áteresszel a végponti oldalán, nagyfeszültségű távvezeték a vasút felett keresztben (15.9), majd kissugarú jobb ívvel végleg elszakadunk az úttól és a Trkmanka-pataktól. A végponti oldalán áteresszel kombinált, nem biztosított átjáróban (16.540) murvás utat keresztezünk. Fény előjelző (16.850) közelében megpillantjuk a ®dánice, Klobouky u Brna település felől, balról közeledő, igen ritkán használt vasút (ex 256-os, személyforgalmat már nem bonyolít) faaljas, Hoheneggeres vágányát, amely a fény fedezőjelző (17.250) mögött, nyíltvonalon csatlakozik (17.4).

Rövid jobb ívet kezdünk, túljutunk az áteresz (17.730) szomszédságában telepített, kezdőponti fedezőjelzőn (17.750), kissugarú jobb ívben murvás utat szelünk át nem biztosított útátjáróban (17.850), bal ívet veszünk és vízfolyás kisnyílású hídjánál (18.230) meghaladjuk Čejč bejárati jelzőjét (18.280). Balra, ipartelep területén három csonka jelenik meg a híd után, jobb kéz felől szintén vasúttal kiszolgált ipartelep tűnik fel, és a csonkák, valamint a jobb oldali telep faaljas, Hoheneggeres sajátcélú kapcsolata egyaránt a bal ív végében fektetett, faaljas váltókörzetbe (18.3) torkollik. A fény bejárati, egyéni fény kijárati jelzős, hat átmenővágányos (az R65 sínrendszerű 2. kivételével UIC S49 sínanyagú) állomás jobboldalt található, egyszintes szárnyakkal rendelkező, középen kétszintes, előtetős felvételi épülete (18.6) a végponti váltókörzethez esik közelebb. Az 1. faaljas, Hoheneggeres, önürítős kocsikkal (ČD Cargo, Falls) foglalva, a 4.-6. szintén faaljas, Hoheneggeres (az 5. és 6 ritka használat jeleit mutatja), a 2. betonaljas, GEO-s. Vágánytengelyugrásos az állomás: kezdőpont felé a harmadikról, végpont felé a másodikról lehet egyenesben kijárni a 255-ösre, ehhez képest a vonalat egyben adták át Zaječítől Hodonínig 1897. május 16-án, tehát korántsem arról van szó, hogy a Klobouky u Brna-i ág épült volna előbb. Zúzalékburkolatú, keskeny peronok az 1.-2., 2.-3. között, betonszegéllyel a külső vágány felé, az utasperonokat betonelemes gyalogosátjáró kapcsolja össze, a 6. mellett rakodóterület és ipartelep található, az 1. mentén oldalrakodó, raktár a felvételi épülettől kezdőpont felé, a kezdőponti váltókörzetnél pedig tölcséres-surrantós ömlesztettáru rakodó. Heten szállnak fel. A faaljas kitérőkkel fektetett, végponti váltókörzetből (18.750) rövid csonka ágazik balra. Kissugarú jobb ív kezdődik az immár betonaljas nyíltvonalon, az elejében fénysorompós átjáróval (18.770) macskaköves út metszésében és áteresszel; a végponti bejáratig (19.1) még egy áteresz (18.9) említhető - jobbra napelemtáblák a földeken -, aszfaltozott, majd murvás burkolatú, alsóbbrendű út ér mellénk (19.4), és a több mint 90 fokos irányváltoztatásra kényszerítő ívet a végponti előjelző (19.5) zárja. Nem biztosított átjáróban (19.920) átszeljük a murvás utat - a jobbunkra kerül -, bal ívet veszünk, két átereszt (20.050, 20.480) hagyunk magunk mögött. A táj enyhén hullámos-dombos, megművelt földekkel mindkét oldalon. Nem biztosított útátjáróban (20.750) újból keresztezzük az egyébként meglehetősen jó minőségű murvás utat (baloldalt halad a továbbiakban), 20.9-től bal ívet veszünk, áteresz (21.0) következik és nem biztosított átjárók a murvás útról leágazó földút (21.290) illetve zúzalékburkolatú út (22.5) keresztezésében. Balra a pálya mellett régi kéttengelyes teherkocsi vázából kialakított, felhagyott szerszámraktár árválkodik (22.9). Áteresztől (22.930) végpont felé a murvás út mindinkább aszfaltozottba megy át, ahogy megközelítjük Mutěnice települést. Földút ágazik róla, állandóan zárt (mechanikus sorompós) útátjáróban metsszük (23.890), azután áteresz (24.250) szomszédságában, fénysorompós útátjáróban találkozik a vonal a helyi településeket összekapcsoló aszfaltúttal (24.320 - közvetlenül előtte áteresz). A dízelgép vezére kezdettől fogva igen sokat használja a légkürtöt, és nyilván nem feleslegesen, hanem a szőlőközelben lévő, nemcsak musttal élő emberekre gondolva.
Balra, a hely megszokott tartozékaiként Mutěnice szőlőskertjei úsznak be a képbe, jobbra viszont, a mezőn, sokkal kevésbé hétköznapi látvány tárul elénk: buszok garmadája parkol, csalhatatlan jeleként a tömegrendezvénynek. A légkürt immár folyamatosan szól. Áteresz (24.9) és még egy (25.6), alsóbbrendű aszfaltút nem biztosított átjárójával egybeépítve, azután a harmadik (25.850), a jobboldalt elhelyezkedő sportkomplexumnál,...
...balunkon csecsebecseárusok standjai és autói alkotnak sorfalat; fékezünk, óvatosan begurulunk Mutěnice zastávkára. (A megállótól Hodonínig terjedő távot, a 257-es menetrendi mezőben szerepelt, már bezárt vasút (Mutěnice-Kyjov) kezdőponti szakaszával együtt a második részben ismertetem.) A peron és környéke hemzseg a borfesztiválozóktól, de úgy, hogy vonatunk hat kocsija heringesdobozra tömve sem volna képes mindenkit elszállítani innen. Szerencsére "csak" a társaság fele kíván Hodonínon át hazajutni, a másik fele a kezdőponti irányt választotta, de így is 100%-os telítettség adódik. A megállótól a település hosszában buszok, árusok, emberek, emberek, árusok, buszok, szinte vég nélkül. Mutěnice állomáson kitérőbe járunk és a megerősített 14522-es személlyel - 754 037-es Búvár, négy 22-44 kocsival - keresztezünk, rá vár a tömeg másik fele a megállóban, de emitt sincsenek kevesen, megrohanják a zöld-fehér járműveket, jónéhányan pedig nálunk növelik a zsúfoltságot. A két vonat jegyvizsgálói nagyokat derülnek a kapatos fesztiválozókon. Egyértelmű, hogy sok-sok nedű folyt le a látogatók torkán, ám randalírozásnak, kirívó hangoskodásnak semmi jele: a hangulat emelkedett, vidám, kisebb csoportokban énekelnek, az előrehaladottabb állapotúak szunyókálnak, és semmi több. Sokan cipelnek musttal, borral teli műanyag palackokat. Egy üveges tekintetű, fiatal srác nyakából zsinóron másféldecis műanyagpohár lóg: vélhetően az edény segítségével kóstolta végig a felhozatalt. A 255-ösből a végponti váltókörzetnél balra (észak felé) ágazó, Kyjov településhez tartó vasútból csupán a delta környezetét használják, és azt sem sokáig. A helyi településeket összekötő aszfaltutat a nyíltvonalon fénysorompós útátjáróban keresztezzük, ezután a közút, a vonallal párhuzamos, hosszú egyenesben, Hodonín határáig mellettünk marad, hétvégiházak sávja mentén.
Tízperces késést hozunk össze Hodonín érkezőben, ami két extrém utascsere, illetve extrém utascserével nehezített kereszt körülményei között korántsem tűnik rossz eredménynek.
Kicsit elverjük a Břeclav felé közlekedő R810-est: a reklámfestésű 362 121-essel vontatott gyors bevárja a személyt, a bizonytalan léptű, éneklő borbarátok felkecmeregnek, azzal folytatja a menetet, párhuzamosan elstartolva a körüljáró 742-esünkkel. A přerovi váltókörzethez indulok, a 255-ös bekötéséhez, útközben lencsevégre kapom a felvételi épülettel szemközti oldalon berendezkedett Kőolajkutató és Geológiai Múzeum előtti, kisebb méretű, szoborként kiállított olajkutat.
A 255-ös felépítménye a váltókörzetet (36.9 a saját számozása szerint) megfejelő ívben 49-es sínrendszerű, SB8P-09-93 betonaljakkal, GEO sínleerősítéssel. Az északnak ívelő 255-ös, valamint a fővonal ágyazatátvezetéses, egynyílású betonhidak (a 255-ösben: 36.7) segítségével jut túl egy városi aszfaltúton. Přerov felől, a fővonalon 363 001 fut be három zöld-fehér termeskocsival, 750 111 pedig tartályvonattal, eközben a 255-ösön "anakonda" érkezik, vagyis két 810-es motorral közrefogott négy 24-29 mellék, púposra tömve.
A fővonalat az említett út felett átjuttató betonhidat, ugyanúgy, mint a 255-ös hasonló műtárgyát, 2000-ben újították fel, a Nordbahn rekonstrukciójakor. A márvány emléktáblát (pontosabban alapkövet) és a hídfőt a helyi értelmiség látta el kézjegyével. Tekintve, hogy a nappali világosság rohamosan adja át helyét az őszi, aranyló napnyugtának, kedvezőtlen fényhelyzetet teremtve a fákkal körbevett váltókörzetnél, visszasietek az utasperonok környékére. Břeclav felől a nemrég látott 362 121-es alaposan megerősített, tizenkét kocsis gyorsvonatot hoz, hogy az anakondával és több busszal szállított vendégek mindegyikének jusson hely. Lekapom a hosszú pihenőjét töltő 242 274-est a felvételi épület-párostól kezdőpont felé eső, napnyugtától aranyló ablakú épületnél, azzal elhelyezkedem a fő-középperonon, ahova - a szokásostól eltérően, de a borbarátokra tekintettel jóval praktikusabb megoldással - a 812-es gyors befut. 362 158 (kék-sárga), 39-40 267, 82-40 311, 20-41 381, 20-41 399, 20-41 375 összeállítású, azaz nincs megerősítve, és a szolgáltató jól kalkulált, mert mindössze ötven felszálló adódik. A tíz leszállót beleértve 50% a vonat telítettsége. Az elsőre csatolt háromrészes RegioNova érkezik Vrbovce felől - ezt viszont megerősítették. Míg folyik az utascsere, 363-asos autószállító elegy előz bennünket, azután Hruskynál, helytelenben visszaszerezzük a vezető pozíciót. Tizenöttel fogy az utaslétszám Břeclavban.
A fennmaradó időben megörökítem a fűtőház közelében álló, MRCE Dispolok színekben szereplő ES64F4 152-est. A Sobieski pontosan érkezik, tehát EC175-ösöm egyik potenciális késési forrása ezzel kipipálva. A páratlan Jeszenszky János összeállítása: 350 014, 19-91 511, 18-90 509, 88-91 104, 21-90 933, 20-91 597, 20-91 550, 20-91 541, 20-91 507, 84-91 106, valamint a 20-91 115 pályaszámú, MÁV Start cégjelű, az utasforgalomban résztvevő kocsi (Bpmz). Tizenöt felszálló, a vonat végében 40-50% utasterhelés, kivéve a szinte üres Startos járművet. Pozsonytól, a majdnem teljes utascserét követően 20%-os a vonat vége. Párkányban, érkezőben pontosak vagyunk, 10% alatti utas marad, +3-mal folytatjuk. A magyar állami személyszállító operátor dolgozójától reggel elhangzott utastájékoztatás, bár kizárólag magyarul történt, de igen részletes és pontos volt. Visszaúton részletességről és pontosságról kevésbé tudok beszámolni, az első szavak ugyanis Rákospalota-Újpest előtt hangzanak el, emígyen: "- Kedves utasaink! Rákospalota-Újpest következik. Viszontlátásra." Még jó, hogy a közönség nem magyarajkú, azonban az elköszönést megértő és lereagálni próbáló hányada nem hagyta el pánikszerűen a vonatot a sötétbe burkolózó állomáson. +2-vel fogunk peront Budapest-Keletiben, az ebben a menetrendi időszakban szokásos módon, az elsőn. A kísérőszemélyzet tájékoztat: "- Tisztelt hölgyeim és uraim! Keleti pályaudvar következik" - viszontlátásra nincs, teljesen logikusan, hisz' egyszer már elbúcsúztak.

Tovább a második rész eseményeire

Vissza az utazás főlapjára