Ostrava IV. - harmadik rész

 

A harmadik napra (2011 március 14. hétfő) jutó adag: a 310-es menetrendi mező vasútjáról nyíló két zsákvonal feltérképezése, valamint az olomouci gabona-vicik két szakaszának megismerése (bár közülük az első szakasz részletes leírását egy későbbi, gyalogos bejárással tarkított kirándulással kapcsolom össze). Éjszaka élénk szél fújt, most kissé felhős az ég, hűvös van, kora délutánra 10-15 fokot ígér a meteorológia, illetve pár csepp esőt - utóbbi, remélem, elkerül. Az Ostrava střed-ről közlekedő, Ostrava nagyállomásáról 7:48-kor továbbinduló, az irányváltások miatt kétszer is vonatszámot váltó, útját Svinovról gyorsvonatként folytató járattal (Svinovtól Opaváig tegnap volt segítségemre) közelítem meg Milotice nad Opavou állomást, ahol majd átszállok a magánvasúti üzemeltetésű, Vrbno pod Pradědem-i vicinálisra. A reggeli, ostravai felhozatalból megemlíthető az új Cargo-színtervű 363 011-essel együtt sütkérező LTE-féle, Maria egyéni nevű 2016 903-as. A PKP Intercity EU07-533 gépe továbbítja a 731-es (Brno-Bohumín) gyorsot. Átsétálok az elágazó (Frýdlant nad Ostravicí felőli) vágánycsoport peronjaihoz. Az ötös számú mellől háromnegyed nyolckor elstartoló, poggyászteres, valamint három termeskocsit tartalmazó személy gépe a bordó-sárga 754 076, a végében pedig még egy Búvár tűnik fel, a jól ismert 754 081-es. Vezére besegít a felgyorsításba, ennek megfelelően az igencsak dinamikusra sikeredik. 80-29 226 vezérlő, 29-29 023 mellék, 843 003 motor összeállítású vonatom (a motorkocsi Najbrt színtervű, a másik két jármű hagyományos) a négyes peron mellé áll, leszálló utas nincs, összlétszámunk a tíz felszállónál alig több.

Az ostravai rendezőn a valaha sárga-zöld festésű, napszítta és koszos 110 003-as Vasalóval gurítanak. A ČD Cargós, bordó-fekete 363 009-est ugyanitt látjuk viszont. Svinovon a külső középperonhoz sorolunk - nem úgy, mint tegnap, amikor a belső csonkából indultunk (lévén a střed - Svinov szakaszt a formáció csupán munkanapokon látogatja) -, kilencven új utas csatlakozik - szintén erőteljesen eltérő módon a hétvégi állapothoz képest. Mielőtt mozgásba lendülnénk, megtermett szénvonat halad Bohumín felől két 742-essel és egy 740-essel, mindhárom gép magánvasúti. Fokozatosan felvesszük a százas sebességet. A Jileąovice megállóhely előtti fénysorompós útátjáró közelében (270.9-271.250) 30 km/h ideiglenes lassút tűztek ki munkaterület miatt: a sövényt írtják motorosfűrésszel. A munkaterületet elhagyva motorkocsink gépezete mindent megtesz a mielőbbi felgyorsítás érdekében, ennek ellenére Opavára kettő perc késéssel esünk be - ennyire szoros a menetrendünk. Hatvan leszálló és huszonöt felszálló az utascsere eredménye. A 24-29 mellékek alkotta kerítést felvette a hétköznapi, csúcsidei forgalom. Két, pillanatnyilag munkanélküli, olomouci 714-es (029 és 016) pihen a közelben. A keramitkockás középperon egy részét felújítás céljából felbontották. Ismét irányváltás történik, azzal folytatjuk a menetet.
Opava západ utascseréje tizenöt felszállót és hat leszállót, Krnov-Cvilín-é tíz felszállót és tizenöt leszállót, Krnové tizenöt leszállót, tíz felszállót számlál. Kivárjuk a menetrend szerinti nyolc percünket és pontosan folytatjuk. A fűtőház előtt az egyelőre kerítést alakító régiségeket - a 850-es motorkocsit és avíttabb társait - a tavaly látott pózba merevedetten látom viszont. Sorfalat állnak a mind több graffitit és rozsdafoltot begyűjtő, kéttengelyes hűtőkocsik, de legalább a kalauzkocsival megfejelt tartályok a működő világot képviselik.
Milotice nad Opavou állomáson vonatunk a 810 399, 24-29 351 összeállítású, 3569-es számú (Bruntál-Opava) személlyel keresztez. A Vrbno pod Pradědem-re közlekedő, hagyományos színtervű 810 192 szóló motorkocsival kiadott járat a felvételi épülettel szemközti, külső vágányon várakozik. Az összesen négy átszállóval adódik ki a hétfős induló létszám. A húszkilométernyi zsákvonal először Milotice nad Opavou 440 méteres tszf. magasságáról fokozatosan leereszkedik az Opava itt 410 méteres szintjére, majd a völgyében kezd emelkedni, 110 méternyi magasságot gyűjtve a fejállomásig. Alapvetően erdős területen halad, a vonalvezetést sok kissugarú ív jellemzi. Az 1880-ban megnyitott vasút életében az 1997-es év jelentett fordulópontot, amikor az Opava áradása miatt súlyos károkat szenvedett pályát átvette az OKD Doprava, és - a környékbeli fatelepek igényeire támaszkodva - részlegesen felújíttatta. A személyszállítási szolgáltatást a Viamont Regio a.s. (2011 decemberétől az új neve GW Train Regio a.s.) biztosítja a vaspályán, napi tíz (egy részük időszakosan közlekedik) vonatpár erejéig - bár a motorkocsin egyelőre csupán a Viamont-logós matrica utal a magánvasúti jellegre. A jármű legutóbbi, főműhelyi javítását a DPOV a.s. végezte. Jegyvizsgáló is teljesít szolgálatot a járaton, természetesen Viamont-egyenruhában: fekete nadrág és szürke színű, szövet felöltő, alul gumírozva, a vállainál sötétszürke területtel, a mellén sárga Viamont logóval, továbbá szürke-fekete-sárga széldzseki. A vezér egyenruhájába sárga ing, fekete, cipzáras polárpulóver, fekete nadrág, hosszában sárga csíkkal, fekete színű, sárga csíkos dzseki tartozik bele.

A váltókörzet (0.2 a vonal szelvényszámozása szerint) végétől 30 km/h állandó sebességkorlátozást tűztek ki. A pálya szakaszosan ágyazatcserélt, faaljas, illesztéses, legalább részlegesen az aljakat és a síneket is cserélték, vissznyereményből. Az íves tetejű, téglatest alakú szelvényköveket - némelyik frissen cserélt - a vágány jobb oldalán találjuk. Rézsút jobbra távolodunk az olomouci vonaltól, a bejárat (0.480) előtt és után kialakított, nem biztosított átjárókban (0.3 és 0.7) egy-egy aszfaltutat metszünk - a második esetben áteresszel párosították az útátjárót -, kissugarú jobb ívet veszünk, követve az olomouci vasút hasonló ívét, de szintben mindinkább elmaradunk tőle. Az előjelzőt (0.9) követően áteresszel kombinált, nem biztosított útátjáróban (1.070) murvás utat keresztezünk - a másik vonal kőboltozatú, kisnyílású híddal teszi ugyanezt különszintben. 40 km/h állandó lassújeles, rövid bal ív (1.2 után) töri meg a jobb ívsorozatot. Átereszek (1.420, 1.550), nem biztosított útátjáró (1.570, murvás úton) - 17 ezrelékkel lejtünk 1.6-tól, előtte 12 ezrelékkel ereszkedtünk -, kissugarú bal ív, áteresz (1.770) a további sorrend. 19 ezrelékesre nehezedik a lejtő (1.8-tól), azonban az ívsugarak kedvezőbbé válásával immár 50 km/h engedélyezett (1.850-től). Áteresz (2.005), vasbeton bunker a jobb oldalon (2.050), újabb áteresz (2.105), nem biztosított útátjáró (2.340, földúton), átereszek sorozata (2.410, 2.570, 2.840, 2.940), közöttük jobbra még egy bunker (2.7).
Jobb kéz felől lakóházak jelennek meg (3.0), nyíltabb terepre kerülünk, bár balra a hegyoldal erdős. Felsőpályás, ágyazatátvezetéses híd (3.240) létesült a 45-ös főút és a vele párhuzamos patak felett, 45 km/h állandó sebességkorlátozás veszi kezdetét, alsóbbrendű út felett haladunk kisnyílású híd (3.3) beiktatásával és átereszt (3.330) követően túljutunk Nové Heřminovy ex megálló-rakodó kezdőponti vágánykapcsolatának (3.4) helyén. Jobbról elbontottak egy valószínűleg csupán rakodóterülettel rendelkezett átmenőt. A meghagyott átmenő fővágány (eredeti 2.) mellé, jobbra betonelemes peront húztak a kétszintes, terméskőből rakott, a nyílászárók körül, illetve a tetőszerkezet alatt vörös téglával díszített, előtetős felvételi épület közelében. Az épületek a teljes vonalon ezt a típustervet követik, két változatban (a fejállomásé egy méretesebb megoldás, de azonos elgondolás alapján), sőt, a rýmařovi vasúton sem kell majd új stílushoz szoknunk. Négy utassal gyarapszunk. A valamikori végponti vágánykapcsolat helyét aszfaltút átszelésében kialakított, fénysorompós útátjáró (3.6) határolja, áteresszel. Bal ívet veszünk, áteresz (3.8) közelében kiérünk az Opava folyócskához - jobb kéz felől kerül mellénk -, ezzel befejeztük az ereszkedést, mostantól a völgy földrajzi viszonyainak engedelmeskedve fogunk neki a magassággyűjtésnek. Faaljas a pálya ezen a szakaszon. Két áteresszel (3.940, 4.0) feljebbtől (4.1) ismét 50 km/h alkalmazható, további két áteresz (4.130, 4.250) közül a másodiknál Viamont-egyenruhás, láthatósági mellényes dolgozó nézelődik, az ötödik áteresz (4.6) szomszédságában (4.7-től) Kunov kistelepülés lakóövezetének területére lépünk, a hatodiktól (4.790) már a balunkon is házak jelennek meg. A Kunov kezdőponti bejáratát helyettesítő trapéztábla (4.840) és a 40 km/h állandó lassújeles váltókörzet (4.950) közé a helyi településeket összekötő aszfaltút fénysorompós átjárója (4.880) ékelődik. Balra erdőgazdasághoz tartozó, rakodóterülettel ellátott, felhagyott csonka ágazik és rézsút távolodik, azután kitérőbe járunk, balra, a második átmenőre, az elsőt - betonaljas, Hoheneggeres, mellette betonozott rakodóterület - ugyanis nem használják, valamint utasperonnal sem rendelkezik. A 2. átmenő mellé, balra betonelemes oldalperon és terméskő alapú, fából készült esőbeálló (5.150) került. Egy személy fejezi be utazását. A végponti vágánykapcsolatot (5.220) nem biztosított útátjáró (5.230, murvás úton) fejeli meg, a nyíltvonalon 50 km/h alkalmazható, az illesztéses felépítmény kielégítő minőségű. Néhány lakóház mentén, jobb kéz felől, a vasúttal és a folyócskával közrefogva halad tovább a kezdőponti váltókörzetnél átszelt aszfaltút.

Nem biztosított útátjáró (5.470, murvás úton) és áteresz (5.7) között hatezrelékes értéket vesz fel a kaptató. A párhuzamos aszfaltút átkerül az Opava túloldalára. Baloldalt a hegy itt-ott sziklás, faragni kellett belőle a vasútépítéskor. Átereszeken (6.030, 6.280) túljutva, egyezrelékes esésben (6.4-től) helyezkedünk közelebb a víz szintjéhez, további két áteresz (6.520, 6.740), bal ívben nem biztosított útátjáró (6.850, aszfaltúton), és még egy áteresz (6.9) a sorrend. A folyócska öntésterülete valamelyest kiszélesedik. Balra a hegyoldal kisebb területen leomlott, de nem jelent veszélyt a vasútra. Nem biztosított útátjárót (7.380, földúton) és átereszt (7.550) magunk mögött hagyva bal ívet veszünk, áteresznél (7.740) ismét a folyócskához szorulunk, a völgy összeszűkül, kilencezrelékes emelkedőben (7.8-tól) érjük el a vágány bal oldalához illesztett, betonelemes peronú, fa esőbeállóval ellátott Skrbovice feltételes megállóhelyet (8.050). Egy leszálló adódik. A végponti peronvéget aszfaltút átszelésében kiépített, nem biztosított útátjáró (8.080) zárja, patak kisnyílású hídja (8.095) és két áteresz (8.270, 8.450), illetve nem biztosított útátjáró (8.630, földúton) következik. Bal ívvel (8.8-tól) a folyócskához sorolunk, kissugarú jobb ív elejétől (8.920) 30 km/h állandó lassú érvényes, kisnyílású híddal (9.070) patak víziakadályát küzdjük le, a jobbot kissugarú bal ív követi (9.150-től), benne áteresszel (9.180) és nem biztosított gyalogosátjáróval (9.2) - a gyalogút acélhíd beiktatásával folytatódik a folyásirány szerinti bal parton. Kissugarú jobb ív a kombináció harmadikja (9.4-től), áteresz (9.490) végponti hídfőjét követően azonban enyhül a vonalvezetés szorítása, 40 km/h alkalmazható (9.5-től). Tízezrelékes emelkedőben áteresz (9.520), nem biztosított útátjáró (9.6, aszfaltúton) és bal ív marad az állomásköz végére.
Meghaladjuk a ©iroká Niva bejáratát helyettesítő táblát (9.650), a 40 km/h állandó lassújeles, faaljas kezdőponti váltókörzetnél (9.8) a kaptató kisimul, bár a szokásosnál valamivel nagyobb, háromezrelékes értéket láttak vállalhatónak az állomás területén. Jobbra két betonaljas, Hoheneggeres vágány (1. és 2.) ágazik. A helyi típusterv szerinti felvételi épülethez oldalrakodós, fából készült raktárat illesztettek a végponti oldalon. Az 1.-2. és a 2.-3. keskeny, betonelemes középperonjai segítik az utascseréket - jelen esetben három leszálló és egy felszálló veszi igénybe az utóbbit. Az állomás vágánytengelyugrásos: kezdőpont felé a harmadikról, végpont felé a másodikról lehet egyenesből kijárni. A faaljas végponti váltókörzettől (10.170) 50 km/h az engedélyezett legnagyobb sebesség. Aszfaltút nem biztosított átjárója (10.360), áteresz (10.620) - 11.0-tól tízezrelékes az emelkedő -, kisnyílású híd patakon (11.250), azután jobb ívben az itt megduzzasztott Opava mellé kerülünk, a parton hófoltok látszanak. Az öntésterület kissé kiszélesedik (11.5-től), a vasutat a hegyvonulat felőli peremén fektették. Átereszt (11.650) követően (11.8-tól) bal ívet veszünk, az emelkedő kétezrelékesre szelidül (11.9-től), kisnyílású híddal (11.960) patakot metszünk, kissugarú jobb ívbe fordul a vonalvezetés, és jön a vágány jobb oldalán kialakított, részben betonelemes, részben zúzalékburkolatú peronos, fából készült esőbeállóval megtoldott Pocheň feltételes megállóhely (12.1). Nincs se le-, se felszálló utas, ezért csupán lassítunk. Áteresz (12.130) szomszédságában (12.2-től) a kaptató ötezrelékesre nehezedik, kissé eltávolodunk a folyócskától, a hegyoldalhoz szorulunk (12.4-től), újabb átereszen (12.560) túljutva (12.7-től) hatezrelékes az emelkedő, egy-egy vízfolyás kisnyílású hídjai (12.830, 12.990) következnek - a pálya faaljas ezen a szakaszon -, további átereszeket (13.3, 13.580, 13.750) illetve nem biztosított útátjárót (13.650, földúton) magunk mögött hagyva (14.0-tól) 13 ezrelékkel gyűjtjük a magasságot. A hegyvonulathoz szorulva rövid bal ívet veszünk (14.2-től), áteresz (14.380) jön és murvás út keresztezésében létesített, nem biztosított, áteresszel kombinált útátjáró (14.760); 12 ezrelékes emelkedőben (14.9-től) magas töltésre hágunk, majd bal ívben kilencezrelékesre csökken a kaptató mértéke (15.0-tól), két áteresz (15.040, 15.470) között alsóbbrendű aszfaltút bukkan elő a jobbunkon, lentebb, a vízhez közelebb. A pálya az egyenes szakaszokon több helyütt betonaljas, az ívekben azonban elsősorban faaljas, nyilván a nyombővítés egyszerűbb kivitelezhetősége okán. Úgy fest, az áradás miatt felépítménycserélt szakaszokon a faaljas pályaszerkezetet preferálták, az egyeneseket beleértve. Szinte folyamatosan fenyőerdőben, kellemes környezetben vezet az utunk. Egy-egy őz tűnik fel a fák között.

Ismét a folyócska mellé jutunk ki (15.6), de immár tízméternyivel a víz szintje felett. Jobbra, lent (15.9-től) - zömmel az Opava túlpartján - feltűnnek Karlovice település házai. Áteresz és nem biztosított gyalogosátjáró (16.030) előzi meg a Karlovice bejáratát helyettesítő táblát (16.1), ugyanitt 40 km/h állandó sebességkorlátozás kezdődik, kissugarú, rövid jobb ívvel érjük el a faaljas váltókörzetet (16.210). Az átmenő fővágányból (2.) balra betonaljas, Hoheneggeres, rövid átmenő ágazik, mellette betonozott, hosszú oldalrakodó és jókora rakodóterület, jobbra pedig a faaljas, Hoheneggeres 1. fejlődik ki. A vezér átsétál a típusterv szerinti, végponti oldalán oldalrakodós raktárral kiegészített felvételi épületbe (16.360), bejelentkezés céljából. A ©iroká Niva-n felszállt utas távozik a vonatról. A rakodóvágány beletorkollik a másodikba, azután az 1. és a 2. kissugarú bal ívet ír le a 30 km/h állandó lassújeles, végponti váltókörzetig (16.570). A bejárati kitérőn túl folytatjuk a kissugarú bal ívet. A végétől (16.750), a bejáratot helyettesítő tábla (16.670) mögött 40 km/h alkalmazható. A helyi településeket összekötő aszfaltút fénysorompós átjárójánál (16.8) jobbra fatelepet látunk. Két áteresz (16.880, 16.920) jön sorban, utánuk haladunk el - utascsere híján - a feltételes Karlovice zastávka (végponti peronvég: 17.3) jobboldalt lévő, újabb típusú, betonelemes peronja illetve fából készült esőbeállója mellett. A völgyet övező hegyeknek szoruló vonalvezetés generálja a kissugarú íveket és az átereszeket (17.330, 17.470). Mindinkább szabdalt a terep a fejállomáshoz közeledve. A szorosan mellénk fejlődő (17.8) folyócska ledolgozta a Karlovice előtt megnyert, tízméteres szintkülönbséget, ugyanakkor a völgy a jobb oldalon is némileg kinyílik (a bal parton a település óta két-háromszáz méter széles öntésterület húzódik, de a jobb part eddig kevésbé volt szerencsés), ezzel összhangban a 40 km/h állandó korlátozás végetér, 50 km/h engedélyezett (18.0-tól). Acélszerkezetű gyalogoshíd vezet át az Opaván, a gyalogút a vasutat áteresz mellett közvetlenül, nem biztosított átjáróban (18.290) keresztezi. Nyolc- (18.4-től), azután tízezrelékes (18.650-től) a kaptató, pártucat méter erejéig eltávolodunk a víztől (18.9 után), nem biztosított útátjáróban (19.060) földutat metszünk, elérjük Vrbno pod Pradědem település szélét, balra silós ipartelep (19.4) látszik. 45 km/h állandó lassút tűztek ki (19.550) a feltételes jellegű, zúzalékburkolatú (baloldalt) peronos Vrbno pod Pradědem zastávkát (19.6) megelőzően. Nincs utascsere, haladunk. A végponti peronvég alatt kisnyílású híd vízfolyáson (19.620), majd bal ív (19.7-től) és nem biztosított útátjáró (19.750, földúton). Ipari épületek bal kéz felől.
A Vrbno pod Pradědem bejáratát helyettesítő táblát (19.870) meghaladva, jobb ívvel közelítjük meg a 40 km/h állandó lassújeles váltókörzetet (bejárati kitérő: 20.1). Jobbra betonaljas, GEO-s csonka veszi kezdetét, rakodóterülettel. Az átmenő fővágányból (2.) balra ágazik az első átmenő, amabból pedig oldalrakodós csonka (faaljas, Hoheneggeres), amely az elsővel közösen rakodóterületet fog közre, ám a váltókörzetnél működő fatelep ezt már nem használja (és más fuvaroztatók sem), megelégszenek az oldalrakodóval. (Ott viszont nagyban folyik a munka: magasoldalfalú kocsikba rakodják a fát.) Jobbra fejlődik a negyedik átmenő, vágánykapcsolás történik belőle egy vasaljas átszelési kitérőhöz, ahova a jobb oldali, rakodóterülettel ellátott csonka torkollik, végpont felé pedig az 1.-4. átmenőktől elkülönült, kétvágányos csoport alakul (a belső betonaljas, GEO-s, a külső betonaljas, Hoheneggeres). Végül az átmenő fővágányból jobbra ágazik (20.3) a rövidebb harmadik átmenő. Az 1.-4. egységesen betonaljas, Hoheneggeres; valamennyit használják, bár az 1. és 3. ritkábban lát vasúti járművet. Az 1.-2. közé betonelemes peron - funkcionálisan oldalperon a második átmenőhöz - ékelődik, a 2.-3. és 3.-4. határolta sávot SK-szintű zúzalékréteggel töltötték fel, szükségperon gyanánt. A kétszintes és egyszintes szárnnyal rendelkező, előtetős felvételi épület építőanyaga és stílusa megfelel a vonalon eddig látottakénak, de azoknál nagyobb méretű; a végponti váltókörzethez esik közelebb, kezdőponti oldalánál az 1. mentén raktár és oldalrakodó található, végponti oldalához egyszintes, terméskőből kialakított, kisebb anyagraktár került. Az épületkomplexum mögött húzódó aszfaltútról nyílóan buszfordulót alakítottak ki. A Veolia Transport szolgáltat errefelé, vörösre festett buszaival.
A faaljas, GEO-s kitérőkkel fektetett, részben új, részben vissznyereményezett anyagból felújított, végponti váltókörzeten (utolsó kitérő: 20.580) túl három vágány mozdonykörüljáró csonkában végződik (a bakok lépcsőzetes elrendezésűek, a 4. folytatása zárja a leghosszabb csonkát: 20.670). Az 1. és 4. megfejelése rendelkezik külön bakkal, a 2. és 3. pedig közössel. A bakokat úgy építették, hogy homlokrakodóként is használhatóak legyenek, de a lehetőséget jelenleg nem veszik igénybe. A végponti vágánykapcsolatok, helytakarékosság illetve a szükség hiánya okán nem követik a "mindenhonnan - mindenhova" elvét, vagyis pl. az 1-ről a 4-re visszafogással lehet kijutni. A negyediket megfejelő csonkából egyállásos, terméskőből épült színhez (20.610) ágazik sínpár. Az elkülönülő, kétvágányos csoport - belső sínpárját alkalomszerűen használják, a külsőt az utóbbi időben egyáltalán nem, bár gyomírtózzák - a szín magasságában egybecsatlakozik és ipartelepre tér be. A váltókörzetnél a vágányok közét akkurátusan feltöltötték zúzalékkal. Az első átmenőt megfejelő csonka felépítménycserélt, GEO-s, faaljas - az aljak viszonylag újak, ám a telítésük minősége kívánnivalókat hagy maga után. (Mondhatni, a minőség arányos a használat intenzitásával.)
Vasaljas, forgócsapos angolváltót tegnap Ostravicén is láthattunk, de ezúttal kedvezőbb fényviszonyok között szemlélhetjük az ipartelepi vágánycsoport kezdőponti végében. A 4. felől mobil Megállj! táblával látták el.

A visszautat kilenc utassal kezdjük. Vrbno pod Pradědem zastávka kimarad, nincs utascsere, Karlovice zastávkán a jv. biztber készüléket kezel a megállóban - valószínűleg a fénysorompós útátjáróét -, utascsere itt sincs. Karlovicén kettő leszálló és egy felszálló könyvelhető. ©iroká Niva-n ezúttal is a harmadikra járunk be, vagyis a végponti váltókörzetben kitérőzünk. Egy leszállónk akad. Skrbovice megállóhelyen illetve Nové Heřminovy-n nincs utascsere, haladunk, közöttük azonban meg kell állnunk Kunovon - függetlenül az utascsere elmaradásától -, ahol ugyancsak telepítettek jv. által kezelendő berendezést, a kezdőponti váltókörzetnél működő, fénysorompós útátjáró miatt.
Miloticén jut idő egy gyors képsorozatra...
...de máris érkezik a 814 231, 014 016, 814 232 összeállítású RegioNova - méghozzá Krnov-Olomouc viszonylatú sebesvonatként, 1626-os számon -, amellyel Valąovig utazom. Öten szálltunk fel - nem mind a Vrbnói vonatról -, az utasterhelés 30%, a menet folytatása előtt még keresztezünk a 809 motorból és 24-29 mellékből álló, 3571-es személlyel (Bruntál-Opava). Bruntálon Cargós 742, kalauzkocsi, tartálykocsi, üres faszállító összeállítású tolatós teher a keresztünk, az utascsere pedig figyelemreméltó: huszonöt felszálló és tíz leszálló.
Valąovon egyedül képviselem a leszállókat, a felszállók száma kettő, keresztezünk a Rýmařovról közlekedő 809 307 szóló motorkocsival, amely betér Bruntálra és onnan fordul majd vissza. Addig van egy kis időm körülnézni. A felvételi épülettel szemközti, megművelt dűlőbe a Bruntál felőli váltókörzetnél fatelep, az Olomouc felőlinél kőbánya és kőőrlő üzem türemkedik. A fatelep a vasúttal (is) dolgoztat, és erre nemcsak az állomáson pihenő, Cargós, reklámfestésű 742 025 utal, néhány üres faszállító kocsijával, hanem az első átmenőn, a Bruntál felőli váltókörzetnél folyó rakodás is. A kőőrlő ellenben a közúti szállításra bazírozhat. A 23508-as személyvonatként közlekedő motorkocsim - KN-es járat - a második átmenőn fékez le. A kettő leszállóra és három felszállóra (egy ember, egy kutya, valamint szerény személyem) korlátozódó utascsere végén a létszámunk hat (kutyával együtt hét) fő. A keresztező, Olomouc-Ostrava viszonylatú, 843 028 motor, 29-29 019 mellék, 80-29 219 vezérlő (a járművek vörös-bézs festésűek) összeállítású 1123-as gyorsról nincs átszálló. Szegény kutya a motorkocsi önműködő ajtóinak záródására figyelmeztető hangjelzéstől alaposan megijed és keserves ugatásba kezd. A járművön a feltételes megállókban való leszállási szándék jelzésére a tegnapi 809 596-os motorral azonos megoldás szolgál (az ebet szerencsére a bimm-bamm kevésbé zavarja, mint az ajtók záródásáról tájékoztató repedtfazék-nyekergés). A menetrend 311-es mezőjében megtalálható, tizenöt kilométernyi zsákvonal a Moravice, majd a Podolský-patak völgyében emelkedik 580 méteres tszf. magasságra, Valąov 525 méteréről. A körülmények hasonlítanak az előzőekben megismert vinicáliséhoz, bár itt a terep a vasút felső felén kevésbé erdős, és további különbség, hogy a szolgáltatást az állami operátor biztosítja (ám ugyanúgy napi tíz vonatpár terjedelemben).

Az Olomouc felőli váltókörzetben - ez a mellékvonal szelvényszámozásának kezdőpontja, nem a forgalmi iroda - a jobb oldalra térítenek a váltók. A folyópályán 50 km/h az engedélyezett legnagyobb sebesség, a felépítmény az állomáshoz közeli szakaszon betonaljas, Hoheneggeres, négylyukú laposhevederekkel illesztett, a szelvénykövek téglatest alakúak, íves tetejűek. Kisnyílású híd vízfolyáson (0.230) és fénysorompós útátjáró aszfaltúton (0.360) az olomouci vasúttal párhuzamos hektométereken, majd jobb ívvel elmaradunk tőle (0.6, ami 55.3 az olomouci szerint), egyúttal behelyezkedünk a Moravice völgyébe. Jobbra ex vasúti épület látszik. Betonaljas, illesztéses (az egyenes szakaszokat beleértve) a pályaszerkezet. A jobb ív végében állított fény előjelző (0.930) közelében, nem biztosított útátjáróban (1.060) murvás utat keresztezünk, hét ezrelékkel kezdünk ereszkedni a folyócska felé, kissugarú bal ívvel - az elejétől (1.4) 30 km/h állandó sebességkorlátozás érvényes - célozzuk meg a Moravice kétnyílású, felsőpályás acél gerendahídját (1.540-1.6). A műtárgyat elhagyva jobb ívvel vesszük fel a folyócska irányát. Áteresz (1.850) szomszédságában (1.9) végetér a lassú, 50 km/h engedélyezett, most a Moravicéhez képest ötméternyivel járunk magasabban. Erdős a táj. Átereszek sorozatát (2.210, 2.350, 2.420, 2.550, 2.790) követően 40 km/h-s állandó korlátozást tűztek ki (2.9), patak kisnyílású hídja (2.960) és nem biztosított útátjáró (3.040, murvás úton) jön, azután Břidličná lesy táblás megállóhely (peronközép: 3.1), jobboldalt zúzalékburkolatú peronnal. A megálló környezetében balra bélésfal épült. Egy leszálló mutatkozik. A kutya az ajtócsukódás-jelző megszólalásától ismét alaposan beijed és hosszas, vonyító ugatásban tör ki. A 40 km/h korlátozás végetér, 50 km/h engedélyezett (3.2-től), átereszek (3.430, 3.730), nem biztosított útátjáró (3.820, földúton), ismét áteresz (3.860) jegyezhető fel, ötezrelékes, rövid lejtőt sikerült beiktatni a vonalvezetésbe (4.0-tól), majd még egy átereszt (4.170) ejtünk útba. A völgy másik oldalát, Břidličná település területéhez tartozóan, kiterjedt ipartelep uralja.
Břidličná 40 km/h állandó lassújeles, vasaljas váltókörzetében (4.550; bejárati jelzőt helyettesítő tábla: 4.260) az átmenő fővágánytól (2.) jobbra két, legfeljebb alkalomszerűen használt, betonaljas, Hoheneggeres sínpár ágazik - a belsőt mozdonykörüljáró csonka fejeli meg -, jobbra pedig egy, szintén betonaljas, Hoheneggeres, használaton kívüli (3. átmenő). A jobb oldali külső vágány jobbra ível, a belső kettéágazik, közelebbi ága az első átmenő formájában (a további szakasza faaljas, Hoheneggeres) párhuzamosan halad tovább, a távolabbi ága pedig a külső vágány felé tart, egyesül vele, azután a vasúti kapcsolat rézsút metszi a Moravicét és a túlsó parton elnyeli az ipartelep. Ezzel a megoldással - vélhetően a helyhiány és a víziakadály miatt - egy háromvágányos lírát és egy kétvágányos, sajátcélú csoportot építettek össze Y-alakban. Az 1. és 3. átmenőket nem használják. A kisiklasztósaruval ellátott első mellett, a telepi csoport eltávolodását követően, raktárt és oldalrakodót látunk. A terméskőből és téglából készített felvételi épület a vrbnói vasút mentiekhez hasonló típustervet követ, bár a tetőtérnél csak téglát alkalmaztak, terméskövet nem, a kezdőponti oldalához pedig mára alaposan lerobbant, vakolt tégla toldaléképületet illesztettek. Mellette kisméretű, fából épült raktár kapott helyet. Az 1.-2. közé SK-szintű zúzalékréteget, a 2.-3. közé zúzalékburkolatú, a 3. felé betonszegélyű, keskeny peront húztak. Három leszálló és egy felszálló az utascsere eredménye. A vezér bemegy az épületbe, bejelentkezik, azután folytatjuk a menetet. Az első átmenőt a végponti váltókörzetben (4.980) kiegészítő csonkán fák nőnek. Áteresz (5.030), nem biztosított útátjáró (5.1, murvás úton), ugyanitt balra az ipartelepet kiszolgáló villanytelep, áteresz (5.120), jobb ív a sorrend az állomásköz elején. Illesztéses, betonaljas a pálya. Jobbunkon a folyócska, annak a jobb oldalán még mindig az ipartelep építményei sorakoznak, vasút hálózza be a területet - de a jelek szerint nemigen szállítanak már ezen a módon. Ötszintes panelházak tűnnek fel az iparteleptől jobbra. Bal-jobb ellenív (bal eleje: 5.6) magasságában az ipari építmények végre átadják helyüket a lakóövezetnek. Alsópályás, egynyílású acél gerendahíddal (5.750) jutunk túl a Moravice mellékvizén, fény fedezőjelzőkkel biztosított, fénysorompós, 30 km/h állandó lassújeles útátjáróban (5.830) aszfaltutat metszünk; közvetlenül az útátjáró mögött alakították ki Břidličná zastávkát, bal kéz felől aszfaltburkolatú peronnal, ami voltaképp egy murvás út kiszélesített, leaszfaltozott szakasza. Az út-peron szemközti oldalán foglal helyet a felvételi épület: vakolt tégla alapon türkízszínűre festett, fa saroképítmény, amelyhez lépcső vezet fel. Egyedül maradok az utastérben, miután ketten itt fejezték be utazásukat.

Valamelyest kiszélesedik az öntésterület a völgy folyásirány szerinti jobb oldalán, ahol haladunk. Két áteresz (6.0, 6.1), nem biztosított útátjáró (6.440, földúton), balra halastó a település szélén (6.7), majd jobbra ipartelep (6.8), drótkerítéssel elkerítve, közúttal kiszolgálva; az egyik, meglehetősen lepusztult állapotú épülét nekiálltak felújítani. Széles jobb ívvel kerüljük a telepet, közben a kiszolgáló útját keresztezzük nem biztosított átjáróban (7.120), a továbbiakban átereszek (7.2, 7.320, 7.5) jönnek és ismét nem biztosított útátjáró (7.610, aszfaltúton). Csupán három ezrelékkel emelkedünk (7.750-től), az öntésterület összeszűkül, újabb átereszeket (7.850 és 8.0) hagyunk magunk mögött, Velká ©táhle település házai jelennek meg a jobb oldalon (8.1). A vezér igen sűrűn használja a légkürtöt. Aszfaltút nem biztosított átjárójától (8.2) kezdve a balunkon is lakóépületek sorakoznak. Velká ©táhle ex-állomás elbontott kezdőponti váltókörzetéből (8.350) jobbra és balra fejlődött a mára eltávolított első illetve harmadik átmenő. A típusterv szerinti, vakolt toldalék helyett egy második, terméskő szárnnyal kiegészített felvételi épület jobb kéz felől látható. Az épülettől végpont felé az ex 1. mellett terméskő oldalrakodó és rakodóterület fekszik. Nincs utascsere. A végponti váltókörzet helyét nem biztosított útátjáró (8.6, aszfaltúton) határolja, majd jobbról alsóbbrendű aszfaltút szegődik mellénk. Áteresz (8.840) felett a párhuzamos út elfordul, és körülbelül ugyanitt ágazik észak felé a Moravice; mellékvize, a Podolský-patak völgyét választjuk. A folytatásban patak kisnyílású hídja (9.330), nem biztosított útátjáró (9.470, aszfaltúton), újabb patak kisnyílású hídja (9.550), átereszek (9.7, 9.920) - balra, valamint jobb kéz felől, a vasút és a patak között megművelt dőlők -, és megint átereszek (10.150, 10.320, 10.370, 10.5). A Podolský-patakhoz képest tízméternyi magasságot nyertünk. 30 km/h állandó lassújeles szakasz (10.7-11.6) veszi kezdetét, benne áteresz (10.880), nem biztosított útátjáró (10.9, földúton), faaljas felépítményű, kissugarú bal-jobb ellenív, kisnyílású híd murvás út felett (11.180), átereszek (11.240, 11.370) és nem biztosított útátjáró (11.420, földúton). Utóbbi határolja kezdőpont felől a kissugarú bal ívben létesített, jobb kéz felől zúzalékburkolatú peronnal és fém esőbeállóval ellátott Jamartice megállóhelyet, ahol nem akad a vonatunk iránt érdeklődő utas. Balra megművelt földterületek, fenyőfa-csoportok, jobbra, a völgy laposan lejtő, patak-közeli területén lakóházak. Immár tizenöt méternyire szakadtunk el a vízszinthez képest. Magas töltés aljában áteresz (11.760), áteresz (11.990), bal ív, nem biztosított útátjáró (12.140, földúton), átereszek (12.160, 12.360), nem biztosított útátjáró (12.450, földúton) - jobbra tavat látunk, egyelőre még jéggel borítva, a partján és távolabb itt-ott hófoltok -, átereszek (12.590, 12.810), nem biztosított útátjáró (12.980, földúton), áteresz (13.050) - ezzel elértük a vasút menti, utolsó települést, épületek bukkannak fel jobboldalt (13.2). A patakhoz képesti szintkülönbségünk néhány méternyit csökkent.
Nem biztosított útátjáró (13.4, földúton), áteresz (13.710), bal ív az állomásköz végében, és következik Rýmařov bejáratát helyettesítő tábla (13.780) - jobbra terményszárító építmény magasodik -, valamint a 40 km/h állandó lassújeles váltókörzet (14.0). A kitérők helyszíni állításúak, akárcsak Vrbnón. Mérsékelten használt, faaljas, GEO-s, majd Hoheneggeresre váltó átmenő (1.) ágazik jobbra, rakodóterülettel a váltókörzethez közelebb. A 2. (átmenő fővágány) betonaljas, Hoheneggeres, a 3. és 4. faaljas, Hoheneggeres. (Az elsőt és a negyediket kisiklasztósaruval látták el.) Az 1.-2., 2.-3. keskeny, a külső sínpár felé betonszegélyű, zúzalékburkolatú peront fog közre. Az 1. mentén a rakodóterület után a felvételi épületet (14.2) látjuk: terméskő anyagú, kétszintes, tetőtérbeépítéses, előtetős; stílusa a középállomásokét követi, ám azoknál határozottan nagyobb méretű. A végponti váltókörzet felé oldalrakodó és fából készült, nagyméretű raktár, végül széndepóként is szolgáló rakodóterület követi egymást, utóbbi már a váltókörzettől az elsőt megfejelő csonkánál. A felvételi épület mögött út kapcsolódik a rakodóterületekhez, az épülettel szemközt pedig, a végponti váltókörzetnél terméskő anyagú, eredeti alkalmazási területét már elvesztett, egyállásos szín található. A negyedikkel párhuzamosan futó, fatelepet kiszolgáló sínpár mindkét végét bak zárja (a kezdőponti egyúttal homlokrakodó), kitérőpárral kötötték a 4-hez, szinte végig oldalrakodó húzódik mellette. A rönkfa rakodását portáldaruval (is) végzik. Ezenkívül villás munkagép áll rendelkezésre, amely nemcsak a farönkökkel tud dolgozni, hanem a segítségével történik a vasúti kocsik mozgatása. (Hogy mennyire szabályosan, az legyen a helyi erők problémája.)
Lépcsőzetes elrendezésben két bak - az 1. és a 2. folytatásában - zárja a sínpárokat. A végponti rakodóterületnél az 1. és 2. átmenőket megfejelő csonkák (a másodiké betonaljas, Hoheneggeres, az elsőt talaj takarja, felépítménye nem meghatározható) között további vágánykapcsolást képeztek. Mindkét bak eredetileg homlokrakodóként is működhetett, sőt, az 1. végében lévő, hosszabb csonka bakjánál rövid oldalrakodót alakítottak ki. A bakok területét fű lepi. A végponti váltókörzetben faaljas és vasaljas kitérőket egyaránt látunk. A fatelepet végpont felé nézve balról szegélyezi a helyi településeket összekötő, a kisváros belsejébe hatoló közút. Maga a fejállomás - követve a klasszikus modellt - a lakóövezet szélén, a vasúti teherfuvarozást (a múlt időkben erőteljesebben) generáló ipari, terményfeldolgozó övezetben kapott helyet.
A visszautat kilencfős létszámmal kezdjük. Jamartice megállóhelyen nincs utascsere, haladunk, Velká ©táhle-n egy leszálló, Břidličná zastávkán négy leszálló és kettő felszálló akad. Břidličnán nincs utascsere. Menetrend szerint itt ötperces tartózkodásunk van, amit nem használunk ki a kismértékű késésünk miatt, illetve a vezér vállal némi korábban indulást: alighogy kiadta az előző helyen csatlakozott utasok jegyét, már nyúl is a fékezőszelephez és a kontrollerhez. Břidličná lesy-n haladunk, nincs utascsere. Valąov második átmenőjére érkezünk. A négy percet késő, 1126-os számú, 80-29 218 vezérlő, 29-29 012 mellék, 843 023 motor összeállítású olomouci gyorsot heten várjuk (négyen a rýmařovi járatról, hárman helyből). Az utasterhelés velünk együtt 30%. Dětřichov nad Bystřicí-n motor, mellék, vezérlő formációval keresztezünk. Érdemi utascsere nincs sem itt, sem az előző helyen, Lomnice u Rýmařova-n; Moravský Beroun-on néhány felszálló mutatkozik, Hlubočky-Mariánské Údolí viszont tizenöt utazóval járul hozzá a vonat telítettségéhez.
Ötperces késéssel kötünk ki Olomouc külső középperonjánál, a vonat tíz perc múlva fordul Bruntálra, a peronon már gyűlnek az érdeklődők. Belecsöppenve a délutáni csúcs elejébe, jókora forgatag közepén találom magamat: átszállók-indulók-érkezők mindenfelé, az időpontnak megfelelően, elsősorban persze diákok. A felvételi épület mögötti villamosmegálló aprónak nem nevezhető területe tisztességesen megtelt várakozókkal. Az elsőre, PKP Intercity színekben szereplő EU07-essel az élén begurul a 3747-es személy (©umperk-Přerov), nála azonban jóval népszerűbb az utasok körében a Nezamyslicéről késve érkező és pár perc múlva ugyanoda visszaforduló Pantográf. Az 5-ös perontól (az első átmenő melletti csonkák egyikéről) menetrend szerint 15:31-kor 14033-as számon startoló, Drahanovicéig közlekedő, 814 009, 914 009 összeállítású, kétrészes RegioNovánk kap is pár percet a Pantográftól, lévén csatlakozó vonat. Harminc utassal vágunk neki. A RegioNovával Senice na Hané állomásig utazom, ott átszállok a 14078-as személyre és Červenkán fejezem be a mai vonalbejárás-adagot. Az Olomouctól északnyugatra eső mellékvonalakat az aktuális menetrend 273-as (Červenka - Prostějov) és 275-ös (Olomouc - Senice na Hané) mezőjébe sorolták. Megépítésükkor, sűrűn elhelyezett kisállomásaikkal, megálló-rakodóikkal a mezőgazdasági termények elszállítását tették lehetővé, emellett a vasutak az ipari üzemek kiszolgálását is felvállalták. Mára az első feladatuk szinte teljesen, a második nagyobbrészt szertefoszlott. A Červenka - Litovel předměstí szakaszt 1886-ban, a folytatást Senice na Hané-ra 1914-ben nyitották meg. Olomouc nagyállomás és Smetanovy sady megálló között az eredeti nyomvonalat 1883-ban, a ma használatosat 1931-ben adták át. A városon belüli, eredeti nyomvonal építésével együtt fektették le a vaspályát Senice na Hané-n túl, Čelechovice na Hané-ig, Prostějov felől viszont, Kostelec na Hané-n keresztül hat évvel később ért oda a vasút. Az eredeti szándék alapján tehát az Olomouc - Senice na Hané - (Kostelec na Hané -) Prostějov viszonylat képezett egy egységet, és a Červenka - Litovel - Senice na Hané egy másikat, szemben a személyszállítási menetrend felosztásával. Napjainkban a 275-ösön munkanapokon órás, hétvégén kétórás ütemben, a 273-ason hétvégén többé-kevésbé kétórás ütemben, munkanapokon ennél rendszertelenebbül, betétjáratokkal megtűzdelve közlekednek a vonatok. Az Olomouc - Senice na Hané szakasz részletes ismertetésére - a Senice na Hané - Kostelec na Hané összeköttetéssel együtt - egy későbbi, gyalogos vonalbejárással egybekötött kirándulás leírásánál kerítek sort. Ezúttal csupán a Senice na Hané - Červenka vaspályát részletezem.

A belváros nyugati területeit körbekerülő kilométereken az első megálló, a Morava és a Mlýnský-patak hídján túl, Olomouc-Smetanovy sady, ahol három új utast veszünk fel. Olomouc-Nová Ulice állomáson egy személy csatlakozik, villamosvágányokat keresztezünk szintben a végponti váltókörzet felett, a forgalmi kitérővé egyszerűsödött, ám csupán megállószerűen használatos Olomouc město-n tizenöttel leszünk többen, azután metsszük a második villamosvonalat. Olomouc-Hejčín megállóhelyen héttel nő a létszámunk. A városi lakóövezeten túli Olomouc-Řepčín megállóhelyen, ex megálló-rakodón egy felszálló, Horka nad Moravou ex-állomáson egy leszálló, Skrbeň megállóhelyen kettő leszálló és egy felszálló mutatkozik. Příkazy állomáson ketten szállnak le, kétrészes RegioNovával keresztezünk. Átbújunk az osztottpályás R35 főút hídja alatt és jókora, mezőgazdasági művelésbe vett földek között közelítjük meg Senice na Hané-t.
Jobbról közeledik a červenkai vasút, egyesül a mienkkel, aszfaltút fénysorompós átjárója mögött pedig kialakul Senice na Hané állomás lírája. Kitérőbe járunk, balra, a harmadikra. Szinte mindenki elhagyja a RegioNovát, többen a Červenkára közlekedő, 810 476 motorkocsira szállunk át, hozzájárulva a tizennégy fős kezdeti utasterheléshez. A szóló motorkocsis üzem ellenére a vonatokon jv. teljesít szolgálatot. Az északi (Olomouc illetve Červenka felőli) váltókörzetet záró fénysorompós útátjárót (12.450) követően a két vonal rövid darabon közös vágányként halad. A terelőcsonka nélkül fektetett elágazást (12.230) két áteresz (12.2, 12.180) kíséri, majd 50 km/h állandó lassújeles, bal ívet veszünk az irányunk szerint bal kézre eső ipartelep északi végében, távolodunk a 275-östől. A vasút e szakasza Litovel kezdőponttal szelvényszámozódik. A szelvénykövek téglatest alakúak, íves tetejűek. Nem biztosított útátjáró (12.050, aszfaltúton), majd a senicei fény bejárati jelző (12.040) jön az ív végében, a folytatásban nem biztosított útátjáró (11.870, földúton), a következő bal ívben fény előjelző (11.630) és ismét nem biztosított útátjáró (11.570, földúton) - innen 60 km/h engedélyezett. Többkilométeres sávban megművelt földek a vasút mindkét oldalán, a Morava és mellékvizei egyesített, szinte teljesen sík öntésterületén, irányunk szerint balról (nyugatról) az eleinte laposan emelkedő Zábřeľská Vrchovina tömbjével határolva. A mezőgazdasági tevékenység természetesen generálja a földutak metszésében kialakított, nem biztosított útátjárókat (a soronkövetkező helye: 11.3). A kezdőponti peronvég alatt alsóbbrendű aszfaltút fénysorompós átjárójával (10.520) határolt Senice na Hané zastávka rövid, térkőburkolatú, felújított peront és esőbeállót (10.560) kapott a bal oldalon. A 273-as és a 275-ös többi megállóhelyéhez hasonlóan ez is feltételes, és mivel utascserére nincs kilátás, haladunk. (Északról negyedkört írtunk le Senice körül, és most, a megállóban közelebb vagyunk a lakóövezete központjához, mint az állomáson - a helyi lakosok szemlátomást mégis az állomást preferálják.)

Rövid jobb ív, nem biztosított útátjárók (10.220, 9.380) egy-egy földút átszelésében, azután újabb, rövid jobb ív. A vezér meglehetősen darabosan, "fűrészelve" fékez. Hárman szállnak le a vágány bal oldalára telepített, esőbeállóval kiegészített, betonelemes peronú, a végponti peronvég felől nem biztosított útátjáróval (8.9, alsóbbrendű aszfaltúton) határolt Odrlice megállóhelyen. Az esőbeálló környezetében térkőburkolattal érték el a trendibb összhatást. Földutak keresztezésében létesített, nem biztosított útátjárók (8.1 és 7.450) közelében, balra hosszú, oldalrakodónak látszó objektum maradványai húzódnak, murvás út nem biztosított átjárójáig (7.2). Az útátjáró kezdőponti oldalától alakították ki Cholina megállóhelyet, esőbeállóval és betonelemes peronnal bal kéz felől. Három felszálló és négy leszálló az utascsere eredménye. A balról elbontott, egykor rakodóterülettel rendelkező sínpárra gúlákba rakott, elszállításra váró beton magánaljak emlékeztetnek. A rakodóvágány szintén elbontott, kezdőponti bekötését kisnyílású híd (6.850, patakon) és nem biztosított útátjáró (6.840, földúton) párosa zárja. Nem biztosított útátjárók (5.920 - földúton, 5.4 - alsóbbrendű aszfaltúton) illetve áteresz (5.650) a folytatásban. Balra használaton kívüli, vasaljas, Hoheneggeres, betonozott rakodóterülettel rendelkező sínpár ágazik (4.9), közvetlenül a kitérő után áteresszel kombinált, nem biztosított útátjáró létesült alsóbbrendű aszfaltúton, végpont felől határolva Myslechovice aránylag nagyméretű, zöld esőbeállóval ellátott, beton járólap burkolatú (az esőbeállónál térkövezett) utasperontját. Négyen szállnak le. A kezdőponti peronvég alatti kitérőpárt elbontották, ennek megfelelően a vasaljas vágány csonkává egyszerűsödött, bakkal (4.7) lezárva a rakodóterület végében. A megálló-rakodótól mintegy 90 fokos irányváltozást okozó, 50 km/h állandó lassújeles, kissugarú jobb ívvel megcélozzuk Litovel települést. A továbbiakban áteresz (4.220), nem biztosított útátjáró (4.1, murvás úton) rövid bal ívben - az ívkombináció végétől (3.9) 60 km/h engedélyezett -, az R35 főút betonfelüljáró-párja (3.650), nem biztosított útátjáró (3.020, alsóbbrendű aszfaltúton) a sorrend.

Jobbra ipartelep (2.8-tól), vasúti kiszolgálással, saját mozdonnyal, tartálykocsikkal. Litovel předměstí fény bejáratával (2.7) fedezve az ipartelep kapcsolata terelőcsonkával a vonalba torkollik (2.550). Aszfaltút metszésében működő, fénysorompós útátjáró (2.5) határolja a lírafejet, amelynek irányunk szerinti bal oldalához használatban lévő, betonaljas, Hoheneggeres sínpár csatlakozik (2.4) vasaljas kitérővel: az egykori 274-es menetrendi mező vonala Mladeč felől, immár személyszállítási szolgáltatás nélkül. Az állomáson fény csoportkijárati jelzőket alkalmaztak végpont felé (a két vonal miatt), kezdőpont felé azonban megelégedtek a közös fény kijárattal. Balra kifejlődik (2.350) a felvételi épülettel szemközti, külső vágány (4.) - faaljas, használaton kívüli -, ugyanitt a jobb oldalon csonka távolodik rézsút, rakodóterületet fogva közre a végpont felé rövid csonkával megfejelt, első átmenővel. Az 1., 2. (átmenő fővágány) és 3. betonaljas, GEO-s. A 731 026 psz. dízelgép tolatós tehervonatával foglalt 1. mellett a felvételi épületet megelőzően oldalrakodó és fából készült raktár húzódik, az oldalrakodótól a kezdőponti váltókörzetnél helyet kapott, háromszintes, előtetős épületig (2.130) pedig beton járólap burkolatú peron. Az 1.-2. és 2.-3. betonelemes, keskeny peronokat határol. Apró méretű, de normálnyomtávú, kéttengelyes, rudazatos hajtású, motoros szobormozdonyt állítottak a felvételi épület kezdőponti oldalához. Az épülettel szemközt lévő, egyállásos színhez a negyedikből ágaztattak csonkát a váltókörzetben, vasaljas kitérővel. Ugyanezen az oldalon, százméternyire az állomástól, gabonatárolós telep hasított ki magának területet. Mindössze egy felszállónk van, aki még elszív egy cigarettát, mielőtt elhelyezkedne az utastérben - bőségesen jut idő a szenvedélyére, ugyanis menetrend szerint tíz percet várakozunk kereszt miatt a harmadin átmenőn. Litovel felől a másodikra jár be a keresztező 810 050-es motorkocsi, közben a 731-es mozdony vezére motort indít: ezek szerint a tolatós teher bennünket követ majd, és ha nem valamelyik ipartelep a célja, akkor láthatjuk Červenkán. A kezdőponti bejárati kitérőt (2.1) bal ív fejeli meg, jobbról mellénk ér a helyi településeket összekötő aszfaltút, vízfolyás kisnyílású hídjának és földút nem biztosított átjárójának párosát (2.0), illetve áteresszel kombinált, térkőburkolatú, nem biztosított útátjárót (1.850, keskeny aszfaltúton) magunk mögött hagyva haladunk el a kezdőponti, fény bejárat (1.8) mellett. Jobb ívet veszünk, átjutunk a Mlýnský-patak egyik ágának párhuzamos övű, alsópályás, rácsos, egynyílású hídján (1.6), azután nem biztosított útátjáróban (1.370) földutat keresztezünk, felsőpályás, egynyílású híddal (1.350) leküzdjük a patak másik ágát, és elhagyjuk a kezdőponti fény előjelzőt (1.340).
Az előjelző szomszédságában építették Litovel město megállóhely betonelemes peronját és egyszintes, a vágányok felé nyitott utastartózkodós szárnnyal kiegészített felvételi épületét (1.320), a jobb oldalon. Az épület körül beton járólapokkal burkolt területet képeztek. Majdnem mindenki leszáll. A kezdőponti peronvégnél murvás utat keresztezünk nem biztosított útátjáróban (1.290), áteresz (1.240) jön és alsópályás, egynyílású acél gerendahíd a Morava mellékágán (1.140), egy-egy nem biztosított útátjáró (1.120, 0.920 - mindkettő aszfaltúton); majd párhuzamos övű, alsópályás, rácsos, egynyílású acélhíd (kezdőponti hídfő: 0.810) segítségével átkelünk a Morava főágán és a mellette vezetett, városi aszfaltúton. A híd mögött városi aszfaltutakat keresztezünk nem biztosított (0.720, 0.6), illetve fény- és motoros sorompós (0.4) útátjáróban. Kissugarú, rövid jobb ív elejétől (0.250) az eddigi, 50 km/h engedélyezett legnagyobb sebességet 30 km/h állandó lassú váltja fel, valószínűleg áteresz (0.2) állapota miatt, mivel a négy átmenővágányos Litovel váltókörzetére (0.150) már nem érvényes. Balról, gyárteleptől, vasaljas kitérővel sajátcélú vágány csatlakozik a lírafej oldalához. A beton járólapos peronnal rendelkező első átmenőt felhagyták. Egyszintes, egyszerű kialakítású felvételi épület (0.0, ami 2.530 a Červenka - Litovel szakasz szelvényszámozása szerint) került a járólapozott terület külső oldalához. Az 1. és az átmenő fővágány (2.) közé betonelemes peron ékelődik, amit most három felszálló vesz igénybe. Ugyancsak betonelemes peront húztak a 2. és a 3. (betonaljas, GEO-s) határolta helyre. A vasaljas negyediken nem terveztek személyforgalmat bonyolítani. A felvételi épület kezdőponti oldalától az első mentén jókora, aszfaltozott rakodóterület terpeszkedik - leginkább parkolóként használatos -, amelyen rézsút sajátcélú sínpár halad keresztül és a kezdőponti, faaljas váltókörzetbe (2.350) csatlakozik. (Amikor még a vasútnak állt a zászló Európában, a kisváros déli ipari övezetét Litovel předměstí, az északit Litovel állomáson keresztül szolgálták ki, középen pedig Litovel město bonyolította a személyforgalom oroszlánrészét. Ami a megállót illeti, az mostani szemmel sincs rossz helyen, viszont a két ipari góc egyrészt megcsappant, másrészt jelentősen csökkent a vasútra utaltságuk.)

A folytatásban áteresz (2.350) és a kezdőponti bejáratot helyettesítő tábla (2.280) említhető, 40 km/h állandó lassú kezdődik (2.250), vízfolyás kisnyílású hídja (2.150) mögött jobbról, az állomás melletti iparteleptől sajátcélú vágány csatlakozik - a nyíltvonali kiágazás miatt tűzték ki a lassút -, és közvetlenül a kitérő után, kisnyílású híddal (2.1) vízfolyást metszünk. A Litovelen felszállt utasok egyike igen illuminált, a gyomra hamar felfordul, besiet a WC-be, és tevékenysége eredményeként máris tömény odőr terjeng a motorkocsiban. Áteresz (1.950) közelében, alsópályás, egynyílású gerendahíd (1.7) beiktatásával leszünk túl a Čerlinka-patakon - ezzel beértünk Červenka falu területére -, fénysorompós útátjáró (1.5, aszfaltúton), jobb ív (1.0-tól), nem biztosított útátjáró (0.920, aszfaltúton) sorolható, balról használaton kívüli, faaljas, Hoheneggeres, sajátcélú sínpár csatlakozik (0.8). Vonalunk vágánya aszfaltút fény- és motoros sorompós átjárójával (0.780) folytatja a jobb ívet, a fővonal mellé kerül (0.620), végül a váltókörzetbe (0.5) csatlakozik.
Červenka első átmenőjén fejezzük be a menetet. A változatosság kedvéért itt az állomás környékén erős enyvszag érezhető, emellett zavaró hangerővel megszólal a falusi lármafa - a közelben lakók helyében szólnék a polgármesternek, hogy hasznos dolog a reklám (már akinek), de kicsivel halkabban még hasznosabb volna... A motorkocsink kompjárat jelleggel fordul 17:04-kor Litovel předměstí-re, vagyis a kisvárost elkerülő, fővonali állomástól beviszi a mérsékelt mennyiségben jelentkező nagyérdeműt. A jellegtelen, kétszintes, lapostetős felvételi épület kőburkolattal gazdagon ellátott pénztárcsarnokában mindössze egy család marad.
Olomouc felől Pendolino jelenik meg (SC512). Tekintve, hogy a Zábřeh na Moravě felé helyesen minden vonat hívóval közlekedik (a váltókörzetnél a biztosítóberendezési kábeleken dolgoznak), kénytelen alaposan lelassítani. Beköszön a litoveli tolatós: csupán a négytengelyes tartálykocsit hozta magával, a két, fával rakott magasoldalfalú Litovel předměstí-n maradhatott. Az előbbi Pendolino biztosítóberendezés-javítással nem sújtott párja (SC511) kellemes tempóban száguld végig az állomáson, csakúgy, mint a mögötte felbukkanó 163 010 és konténervonata; az új személyvasúti festésű 151 027 vontatta Ex144 Landek (Zsolna-Prága) viszont fékezni kénytelen a hívó miatt. Litovel předměstí-ről tíz utassal beesik a személy, de nem a 810 476-os, hanem egy másik, a 810 558-as. Tizennégy felszálló - nagyobbik részük a motorkocsiról - verődik össze a négyperces késéssel beeső R703 ©ohaj-ra. (A tegnapelőtti megoldást másolva Přerovig utazom vele, majd az R743-assal Ostravába.) A 150 209, 19-41 063 (Najbrt színtervű), 82-40 002 (zöld-fehér), 20-41 310, 20-41 304 (Najbrt), 20-41 261 (zöld-fehér), 20-41 303 (Najbrt) összeállítású, 20% átlagos telítettségű gyors az eredeti kiírástól eltérően nem marad az átmenő fővágányon (4.), hanem kitérőbe jár, a harmadikra. A négypercnyi csúszás miatt az Ex129 Hradčany (Prága-Kassa) a sarkunkban jár, ám az előztetés mégis elmarad, a forgalmi szolgálatok felülbírálják saját, korábbi szándékukat, megítélésük szerint tehát megőriztünk némi előnyt az expresszel szemben.

©těpánovon előzzük a szomszédos átmenő fővágányon tartózkodó konténervonatot. Olomouc első átmenőjének peronján hetven felszálló és harminc leszálló mozog. Přerovban szintén az elsőre érkezünk, a késéstől sikerült megszabadulnunk, az utascsere mérlege hatvan leszálló és tíz felszálló. Tizenegy utastárs kíséretében átsétálok a 3-as számú peronhoz (az R743 ma innen indul tovább), további tíz várakozó közé. Csepereg az eső. A járműjavító elől eltűnt az STK Lotos megrendelésére újjávarázsolt, hattengelyes villanygép. A többi lom még vevőre, illetve a felújítást végzők erőforrásaira vár. Odébb CityElefant kocsi ácsorog, társa egy közeli épület mögül kandikál ki, alaposan szétszerelve. Konténervonat halad a DPOV mögötti vágánycsoporton és folytatja útját Břeclav felé. Előkerül a gyorsom: 362 116 (Najbrt), 19-38 015 (Najbrt), 82-70 064 (zöld-fehér), 20-38 116, 20-38 127 (fagyiszínűek), 20-41 512, 20-41 910 (zöld-fehérek). 20%-os utasterhelése Ostrava Svinovig, mérsékelt utascserékkel lényegében változatlan, Svinovon a társaság zöme leszáll. Ostrava nagyállomásán a fővonali csoport külső középperonja mellett fékezünk le, mindössze egy felszálló jut a tíz leszállóra, Bohumínba tehát ma se sokan látogatnak el ezzel a járattal. Focimeccs volt, a Baník Ostrava játszott valakivel, ennek megfelelően masszív a rendőri jelenlét a nagyállomáson. A gyakorlóruhás közegek akkurátusan egy-egy kétliteres, PET palackos ásványvizet dugtak fejjel lefelé fordítva a hátukon található, többcélú hordozóalkalmatosság gumírozott, erre szolgáló rekeszébe. A szállodához villamosozom néhány Baník-szurkoló társaságában, akik megfelelő színösszeállítású sálakkal, sapkákkal és egyéb kiegészítőkkel adják a világ tudtára Baník-fanságukat - de még csak nem is hangoskodnak, holott ásványvízzel felfegyverkezett zsaruból a kocsiban egy sincs...

Tovább a negyedik rész eseményeire

Vissza a második rész eseményeire

Vissza az utazás főlapjára