Szárnyvonalak, falevelek - második rész

 

A második napra (2011 október 22., szombat) két szárnyvonal - 297-es menetrendi mező: Mikulovice - Zlaté Hory és 295-ös menetrendi mező: Lipová Lázně - Javorník ve Slezsku - meglátogatását terveztem, azonban egy vonatkésés alaposan felbolygatta a terv megvalósítását, aminek eredményeként a 295-ösről kénytelen voltam lemondani és áttenni a következő kirándulásra.
Az olomouci nagyállomásra menet, az október végi, hosszú sötét időszakot kihasználva, megörökítem a felvételi épület mögötti, éjjeli megvilágításban még kicsinosítottabbnak ható területet.
A csípős, kora reggeli hideg elleni védekezésül kiváló a kellemes hőfokú pénztárcsarnok, de hőfok ide vagy oda, kint mégiscsak érdekesebb. Első vonatom a Jeseníkig közlekedő, 1701-es számú sebes. A 843 002-es motorkocsi, valamint a 20-29 111 és a 20-29 125 mellék alkotja, a motor ©umperkről érkezik szólóban (háromnegyed házas telítettséggel), rázár a mellékekre és úgy fordul 6:57-kor. Közben zajlik a cargós élet: 740-páros érkezik - egyikük az Olomoucká Dopravní s.r.o. graffitiszerűen festett, egyedi színtervű 740 705-öse -, 130-as géppel konténervonat halad a másodikon, a mozdonyon tolatómozgásra utaló homlokfényekkel - persze a zöld kijárat és a vonat végén a zártárcsák egészen másra engednek következtetni. Magánvasúti 770-es várakozik az ötödiken, két magánvasúti 740-essel karöltve (az egyik "3F Logistics" feliratot visel). +3-mal vágunk neki - késve érkező gyors foglalta a vágányutat -, 50% telítettséggel, az utasok többsége szemlátomást túrázni indult a hegyekbe. Folyamatos százat tartva, Zábřeh na Moravě érkezőben kettő percet sikerül faragni az elmaradásunkból. Tizenöt felszállóra és néhány leszállóra terjed ki az utascsere (utóbbiak átszállók egy ąumperki vonatra). Ruda nad Moravou-n öten szállnak le, Hanuąovicén tizennyolcan mozognak a peronon, ebből nyolcan felszállók, zömük kiránduló. A kezdőponti csonkán a 753 764-es Búvár, a végponti váltókörzetnél a 751 119-es Bardotka várakozik, a zöld-bézs 749 250-es Bardotka háromkocsis gyorsvonatával (R900, Jeseník-Brno) keresztezünk - egyszóval csupa ismerős a tegnapi napról. Továbbá háromrészes RegioNova és a végponti csonkában két 010-es mellék figyelhető meg. Megcélozva a 763 méteres szinten lévő Ramzová-nyerget, behelyezkedünk a Branná völgyébe, Jindřichov na Moravě-n három leszállót hagyunk, majd a hamarosan huszonöt ezrelékesre durvuló emelkedőn már nem a kissugarú ívek miatti, állandó lassújelek határozzák meg az alig-alig ötvenes, inkább negyvenes sebességünket, hanem a motorkocsi képességei. Brannára egy zölddel van bejáratunk, szóló 810-essel keresztezünk, itt is hárman fejezik be utazásukat. Ostruľnára egy sárgával nyerünk bebocsátást, hat utastól válunk meg, akik hamar szétszélednek a felkelő Nap sugaraival még nem érintett, itt-ott deres peronról. Negyvennel küzdjük fel magunkat a harmincezrelékes kaptatón, végigjárjuk a Branná-völgyi csúcsfordulót és kilyukadunk a nyeregnél, Ramzová megállóhelyen. A közönség nagyja leszáll, csupán három új utas csatlakozik, a telítettség szűk 15%. Szakaszos sebességszabályozó fékezésekkel merülünk alá a Ramzovský-patak mentén, ugyancsak harminc ezrelékes meredekségű lejtőben, az Ostruľnához képest már jóval inkább napsugaraktól nyaldosott Horní Lipován öt turistát teszünk le, folytatjuk az ereszkedést a némileg szelidülő völgyben...
...azzal egy sárgával begurulunk Lipová Lázně-ra. A zöld-fehér Búváros R902-essel keresztezünk, Javorník ve Slezsku-ra a szóló 810 675 készülődik, a "pók" miatt jócskán felpezsdül az élet a peronokon. A végponti váltókörzetnél Cargós, kék Búvár várakozik.
A végállomáson, Jeseníken a negyedikre érkezünk, a maradék harminc utas leszáll, takarítók veszik birtokukba a járműveket, miközben a motorkocsi körüljár. A közönség nagyja - hozzám hasonlóan - a húsz perc múlva startoló 1183-as gyorssal szeretne továbbutazni, páran kávézgatással-szendvicsevéssel ütik agyon az időt a pénztárcsarnokban.
Az első átmenőt a szóló 810 339-es foglalja, a másodikat a 843 029 (Roman egyedi nevű), 29-29 025, 80-29 002 formáció (a motor és a vezérlő Studio Najbrt festésű), utóbbi old féket 9:32-kor, hogy Mikulovicén, Głuchołazyn és Krnovon át Ostraváig közlekedhessen. Gyenge 10% a kezdeti utasterhelés - lényegében az Sp1701-ről átszállók. Písečná állomáson hat utazóval gyarapszunk, Mikulovice átmenő fővágányára egy sárgával járunk be, késés nélkül. Kettőperces átszállást végrehajtva terem az öt érdeklődő a Zlaté Hory-ra ingázó, másodikról induló, szóló 810 292-es motorkocsin. Fénysorompós útátjáróban (0.120) alsóbbrendű aszfaltutat keresztezünk, kilencvenfoknyi irányváltozást okozó, jobb ívet veszünk, az ívben elhaladunk a bejárati jelző (0.330) mellett, átereszt (0.420) és nem biztosított útátjárót (0.470, aszfaltúton) hagyunk magunk mögött. Illesztéses a KkStB által 1896-ban létrehozott vasút mai felépítménye, a szelvénykövek ívelt tetejűek, téglatest alakúak, a pályasebesség 40 km/h. Alsópályás, gerinclemezes, csavarkötésű acél felszerkezettel rendelkező, kétnyílású híd (0.5-0.550) segíti át a vágányt a Bělá folyócskán, kisnyílású híd vízfolyáson (0.620) és a vonallal párhuzamos - a balunkon maradó -, alsóbbrendű aszfaltút metszésében fénysorompós átjáró (0.640) a további sorrend. 25 ezrelékes emelkedőt kezdünk az Oleąnice-patak völgyének a nyugati oldalában. Kisnyílású híd (0.680, vízfolyáson) következik, az előjelzőt helyettesítő "Figyelem!" jelzés (0.790), áteresz (0.810), kisnyílású híd alsóbbrendű út felett (0.830), nem biztosított útátjáró (1.1, alsóbbrendű aszfaltúton) - erdős területre jutunk, rövid bal ívet ír le a vonal -, átereszek (1.240, 1.340), nem biztosított útátjáró (1.7, földúton), ismét átereszek (1.850, 2.150) és ismét nem biztosított útátjáró (2.220, földúton), áteresz (2.780), nem biztosított útátjáró földúton áteresszel (2.920), áteresz (2.980) - azzal kiérünk az erdőből, bal kéz felől építőipari cég telepe látszik, mögötte a folyócska, amely itt a cseh-lengyel határ vonalát jelöli ki. Átereszek (3.220, 3.320, 3.430, 3.530, 3.7), illetve a jobboldalt lévő, mg. művelés alá vett területről lefutó földutak nem biztosított átjárói (3.270, 3.4, 3.620) után terméskőből létesült, alacsony bélésfal (3.750-3.850) támasztja a domboldalt jobbról. A dűlőről, vonalunkhoz képest hegyesszögben ereszkedik a volt salisovi katonai objektum kiszolgálására épített, napjainkra felbontott vasút szemmel jól követhető alépítménye, a betonaljas, Hoheneggeres vágány rövid szakaszát csonkaként meghagyták, mielőtt Ondřejovice ex-állomás kezdőponti, vasaljas kitérőkkel fektetett váltókörzetébe (3.940) torkollana. A sajátcélú vágány egyenes folytatásaként a használaton kívüli második átmenőt fektették. Az egyszintes és kétszintes szárnyakkal rendelkező, előtetős, vasútüzemi célra már nem használt felvételi épület (4.1) baloldalt kapott helyet. Az első átmenő mellett, a felvételi épületnél betonelemes peron létesült. A megállóként működő, egykori szolgálati hely feltételes jellegű, és mivel nincs utascsere, haladunk. A végponti, vasaljas váltókörzetben (4.350) a 2. átmenőt rövid csonka fejeli meg. A közút és a folyócska - vele együtt pedig a határ - mellénk ér egy rövid szakaszon.

Átereszek (4.420, 4.570), nem biztosított útátjárók egy-egy alsóbbrendű aszfaltúton (4.680, 4.850), bal ív (5.0-ig), kisnyílású híd patakon (4.980) - majd a völgy összeszűkül, bevágás (5.150-ig sziklás rézsűvel) következik, áteresz töltés aljában (5.360) és ismét sziklás bevágás, nyíltabb terepre érünk, az Ondřejovický-patak és az Ondřejovice településre tartó út feletti, viaduktszerűen magas hídon (5.540), valamint átereszen (5.560) gurulunk keresztül, felújított szabványárok-szakasz indul a jobb oldalon (5.6), aszfaltút nem biztosított átjárójáig (5.670). Az útátjáró kezdőpont felől határolja Ondřejovice zastávka baloldalt elhelyezett, 50 méter hosszú, betonelemes peronját. Nincs utascsere, a megállóhely feltételes jellegű, haladunk. A motorkocsi hajtóműve szinte folyamatosan betegeskedik, a második fokozatot csak sokadszori próbálkozásra "veszi be". Átereszekkel (5.750, 5.9), meder átszelésében létesített, kisnyílású híddal (6.170), további átereszekkel (6.3, 6.380) folytatjuk, miközben kilencvenfoknyi irányváltozást okozó, jobb ívet veszünk a folyócska völgyének az irányát követve. A dombon kőfejtő működik. Az üzemtől levezető aszfaltút nem biztosított átjáróját (6.6) rövid, gabionhálós bélésfal-szakasz előzi meg. Áteresz (6.650), kissugarú, a többihez hasonlóan könyökös bal ív, az ívben áteresz (6.870) jegyezhető, a vágány jobbján rövid, betonelemes oldalperont (7.010-7.050) telepítettek - menetrend szerinti vonatok nem használják, arra azonban alkalmas, hogy az egykori aranylelőhely múzeumát látogató turistákat szállító különmenet utascserét végezzen. Földút, illetve az Oleąnice-patak kisnyílású hídjával (7.1 és 7.120) folytatódik az ív, a múzeum parkolóját látjuk jobbra, a vasút mellett (7.2); áteresszel kiegészített, fénysorompós útátjáróban (7.210) keresztezzük a vasúttal eddig párhuzamos közutat, és az ív vébében (7.4), erős emelkedőben kijutunk a Zlaté Hory települést környező mg. földek közé, egyúttal jobb ívben (7.620-ig) elérjük a helyi csúcspontot, Mikulovice állomásnál 130 méterrel magasabban, 450 méteren. Átereszeken (7.580, 7.8) leszünk túl, erdősávban jobb ívet írunk le (7.980-tól), lejtőben - tízméternyit ereszkedünk a hátralevő távon - lépjük meg a Zlaté Hory bejáratát helyettesítő trapéztáblát (8.170), áteresz (8.160) mellett. Balra, az erdős-bozótos területen elenyésző csonka jelenik meg (8.3), átgurulunk a váltókörzeten (8.370; a kitérő vasaljas), végül lefékezünk az átmenő fővágányon.
Mielőtt körülnéznénk a vasúti szolgálati helyen, lássuk, mi van azon túl. A végponti váltókörzetet (8.730) jelenleg mozdonykörüljáró csonka (faaljas, Hoheneggeres) fejeli meg (bak: 8.820), eredetileg azonban sajátcélú sínpárként haladt tovább...
...keresztezte a települést Mikulovice felől megközelítő közutat, majd jobb ívet véve és az ívben erőteljes emelkedésbe fogva, Zalé Hory délnyugati peremén lévő iparterületen végződött. A vágányt szegélyező fasor megvan még, alépítményestül (helyenként alágyazatostul), a felépítményt azonban eltávolították.
És most vissza az állomásra. Két átmenővágányos, átmenő fővágánya az első (faaljas, Hoheneggeres, S49 sínrendszerű), balján végighúzódó és a végponti váltókörzetbe csatlakozó betonaljas (SB50-77), Hoheneggeres, Třinec MB.64.iv sínrendszerű csonkával, jobbján a kevéssé használt faaljas, Hoheneggeres, Vítkovice 24MO és Třinec MO.37 sínrendszerű második átmenővel. (Az átmenők és a csonka egyaránt illesztéses, négylyukú laposhevederekkel.) Az egyszintes-előtetős (viszonylag frissen felújított), illetve kétszintes (közepesen málló-vedlő) szárnyakból álló felvételi épület (8.630) végpont felé nézve baloldalt található. A felszálló-leszálló utasokat a hosszú csonka és az első átmenő közötti betonelemes, keskeny középperon segíti. A hosszú csonka mentén, a felvételi épülethez közelebb betonelemes, alacsonyabb, valamint terméskőből épített, magasabb oldalrakodó húzódik, míg a felvételi épülettől távolabbi szakaszhoz, egészen a kezdőponti váltókörzetig rakodóterületet illesztettek. A másodikból a felvételi épülettel szemközti, egyállásos színhez fektettek vasúti kapcsolatot, a vasaljas kitérőt (8.5) áteresz (8.460) mögé helyezték. A végponti váltókörzet kitérői szintén vasaljasak (helyszíni állításúak, akárcsak a kezdőpontiak), a mozdonykörüljáró csonka a második átmenőből folytatódik egyenesen. A főútról ágazó, aszfaltozott közút visz a felvételi épület mögé és tovább a rakodóterülethez, amelyen rönkfát rakodnak - nem hozzák a vasútra, hanem viszik, a településen történő felhasználásra. Rácsos oszlopokra applikált, villamos működésű emelőszerkezet gépesítette a munkát régebben, helyette manapság a közúti járművek nyújtotta lehetőségeket használják ki. Az emelőszerkezet közelében, eredetileg valószínűleg élőrakodóként alkalmazott, vasbeton építmény zárja a működő és használaton kívüli cargós létesítmények sorát, két, térvilágító-testétől már megfosztott acéloszlop között.
A rakodóterület kezdőponti váltókörzet felőli végétől út visz tovább, északnak fordul, majd vissza lehet jutni rajta az 1224-ben alapított, napjainkban négyezer lelkes kisvárosba. A nyomvonala első méterein a hosszú csonka követi a váltókörzetnél lévő, bozótos-fás területre, ahol elenyészik, azonban eredetileg az út helyén haladhatott, sajátcélú vágányként. Amíg a motorkocsi fordul egyet, kisétálok az "aranyvölgyig". A nyíltvonalon illesztéses (négylyukú laposhevederekkel), faaljas, Hohenegger feszítőelemes leerősítésű a felépítmény. Az aljállomány a korát és állapotát illetően erőteljes szórást mutat, azonban a viszonylag frissen cseréltek mennyisége összességében megnyugtató. Némi ágyazatpótlás figyelhető meg a gyalogosan bejárt szakaszon, bár szennyezett ágyazatú foltok szintén akadnak (7.8).
A kezdőpont felé nézve bal íven túljutva (7.980-tól), a soronkövetkező ívig (7.620) hézagnélküli, utólagosan hegesztett a pálya.
A 810 292-es motorkocsi teljesítette a fordulóját, és miután letette öt utasát, elhelyezkedem a klasszikus, piros műbőr huzatú üléseinek egyikén. Bármelyiket választhatom, mivel rajtam kívül senki sem kíváncsi a 11:56-kor induló, 23664-es számú járatra, a gépihangú utastájékoztató berendezés is kizárólag nekem szól. (Napi tizenkettő és fél vonatpár közlekedik - részben időszakosan - a zsákvonalon, nem ütemes jelleggel, igazodva a 292-es forgalmához. A vonatok KN-esek, a vezér árusítja és kezeli a jegyeket.)
Sem Ondřejovice zastávkán, sem Ondřejovice ex-állomáson nincs utascsere, haladunk. Sűrűn alkalmazott, szakaszos sebességszabályozó fékezésekkel tartjuk a negyvenes tempót a lejtőn. Egy sárgával járunk be Mikulovicére. A forgalmi szolgálattevő hamar lehűti a menetrend előírásainak megfelelő, kettőperces átszállást illető reményeimet, ugyanis közli, hogy az 1182-es gyors (Ostrava Svinov - Jeseník) félórás késéssel várható az állomáson. Jeseníken húsz percem lenne a 904-es, brnói gyorsig, amivel Lipová Lázně-ra utazhatnék, hogy ott átnyergeljek a 13612-esre, Javorník ve Slezsku felé. Tízpercnyi toleranciával, ezen belül kettőperces, minimális átszállási idővel kalkulálva, legfeljebb huszonnyolc perc lehetne az a fél óra - de harmincöt lesz belőle.
Öten várjuk a fenemód komoly formációt - szóló 843 020 -, a három leszállót beleértve félháznyi utasával: szóval teljesen jogos a visszafogott ülőhelykínálat. A jegyvizsgáló hölgy a rend kedvéért elmondja, hogy Jeseníken sajnos kénytelen leszek megvárni a következő vonatot, egyúttal a kézikészülékével előzékenyen kinyomtat egy menetrendtervezetet Javorníkig. Én azonban nem kívánok élni a megoldással, mert akkor meg a Ramzovára tervezett, nyíltvonali fotózási lehetőséget bukom. Így nehéz szívvel bár, de lemondok a 295-ös menetrendi mező vonaláról.
Jeseník első átmenőjén a 754 079-es, Studio Najbrt-színtervű Búvár tartózkodik öt kocsival (R1402 számon majd csak 16:55-kor mozdulnak meg), a zöld-fehér 754 022 érkezik a negyedikre a 903-as gyors három kocsijával - 39-40 272 (Najbrt festésű), 82-40 318 (zöld-fehér), 29-41 465 (Najbrt) -, azután körüljár, 14:55-kor szerepel legközelebb mint R906. Egyéb járműmozgás nincs a majd' két óra alatt, amit kénytelen vagyok a helyszínen eltölteni. Jobb híján kisétálok a végponti bejárat környékére, ahol a vonal bal ívvel követi a völgytől nyugatra eső dombvonulatot. Krnovról (a Głuchołazy-i peage vonalon át), tizenöt utassal befut a szóló 809 209 mint 3512-es személy (ha a gyors egy szóló 843-as motorkocsi, akkor a személyvonat mi más lehetne), és szinte mindenki átszáll róla az időközben (velem együtt) további tizenöt utazót begyűjtő R906-osra. A reggel kipróbált 843 002-es motorkocsival és két mellékével keresztezünk a nyolc leszállót és tíz felszállót generáló Lipová Lázněn - a polgárok többsége a javorníki vonalat járó 810 675-ösről jött, vagy arra száll fel. Horní Lipová állomáson húsz új utast kapunk, leszállóból mindössze négy akad.
Ramzován tizenhat felszálló és három leszálló mozog a peronon. Felkapaszkodom a felvételi épület mögötti háromszintes, tetőteres hotelhez, megörökítem a...
...harminc ezrelékes kaptatót sikeresen abszolvált és most a harminc ezrelékes lejtőben alámerülő vonatunkat...
...bevárom a lentről érkező 810 036 motorkocsit (3611-es személy), azzal megcélzom a Branná-völgyi csúcsforduló környékét. A nyugati oldalán húzódó, alsóbbrendű út mellől szeretném fotózni a jó esélyekkel Bardotkás, 905-ös gyorsvonatot.
Ha a motorkocsi előtt elindultam volna, talán kedvezőbb helyről kaphattam volna lencsevégre a 753 765-össel felfelé tartó, üres magasoldalfalú és önürítős kocsikból álló tehervonatot. Vagy sem, úgyhogy ezen kár rágódni - séta tovább.
A csúcsfordulóban lévő, felújított, fénysorompós útátjáró (19.030) pályaszakaszát már most sem éri a napfény, és a nyugati-oldali erdő árnyéka vészes gyorsasággal kúszik előre és fel, a Brannát szegélyező fákra. Az R905-öst valóban Bardotka továbbítja, mégpedig a zöld-bézs 749 250 - felejthetetlen traktorhangjával megtelik a völgy, ahogy a három kocsit felküzdi a harminc ezreléken -, azonban körülbelül öt percet késik. És ennyi pontosan elég ahhoz, hogy az árnyékok végleg elrontsák a beállítást. Tehát se Javorník ve Slezsku, se Bardotkás-aranylóerdős kép. Erre mondják, hogy két szék közt a pad alá, de ez van, tudomásul kell venni, hogy Murphy mindig ott les valahol. Nem túl boldogan bandukolok vissza Ramzovára. Tizenöten gyűlünk össze a megálló végponti végénél lévő útátjárót bőséges légsíppal megközelítő R1402-esre. A Jeseníken hagyott, 079-es Búvár öt kocsija - 39-41 007, 82-40 312, 29-41 492, 20-41 369, 20-41 468 - közül az elsőkben 15% a telítettség, az utolsó kettő üres. Ostruľnán a 810 262-es motorral keresztezünk, hatan szállnak fel, Brannán öttel fogyunk, Jindřichov na Moravě szintén hat új utast eredményez. Hanuąovicén a másodikra érkezünk, az utascsere mérlege tizenöt felszálló és tíz leszálló. Háromrészes RegioNova és két 810-es motorkocsi várja az indulási idejét, a Bardotka (751 119) és a Búvár (753 764) úgy tűnik, reggel óta meg se moccant. A keresztező, 754 022 vontatta 907-es gyors késése öt percet ragaszt ránk. Ruda nad Moravou állomáson négy felszálló és kettő leszálló, Zábřeh na Moravě-n kettő felszálló és huszonöt leszálló könyvelhető (utóbbiak többsége a ©umperkről befutó személyhez igyekszik). Gépcserét követően (új mozdonyunk az 1988-ban 8370-es gyári számon épült, postatakarékpénztári reklámfestést kapott 362 119) +3-mal folytatjuk, kellemes, folyamatos száznegyvennel; Olomoucon az elsőre gurulunk be, tartva a +3-as eredményt.

Tovább a harmadik rész eseményeire

Vissza az első rész eseményeire

Vissza az utazás főlapjára