...mert a Duna jön!

 

2013 május végén Közép-Európában rendkívül heves esőzéseket regisztráltak. A folyók napok alatt megtöltötték medrüket, és innentől versenyfutás kezdődött a víz, meg a gátépítők között. Itt-ott fényesen vizsgáztak az újonnan telepített mobilgát-rendszerek. A Duna ausztriai vízgyűjtőterülete sem maradt ki az esőáztatta négyzetkilométerek közül, aminek eredményeként június első napjaiban Magyaroroszág-szerte fel kellett készülni a rekordszintű áradásra. Budapesten június 9-én este, 891 centiméterrel (a 2006-oshoz képest 31 centiméterrel magasabb értéken) következett be a tetőzés.
2013 június 7-én, pénteken reggeltől az Almásfüzitő - Komárom állomásközben, ahol az 1-es menetrendi mezőben szereplő Budapest - Hegyeshalom (-Rajka) vasútvonal egyúttal a Duna gátjaként szerepel, a bal vágányon 20 km/h sebességkorlátozást léptettek érvénybe. A jobb vágány, az árvízi védekezés munkálatai (homokzsákok telepítése, emberek, anyagok, felszerelés mozgatása) miatt, korábban kizárásra került. Június 8-án üzemkezdettől az InterCity vonatok Budapest és Győr között elmaradnak, a gyorsvonatok Tatabányáig közlekednek, a személyvonatok és a "gyors-pótló" Tatabánya-Győr járatok közlekedését délelőtt még fenntartják. A 9302-es gyorsról Tatabányán nyergelek át a hozzá időben legjobban illeszkedő, csatolt Flirtre, fél tizenegykor hagyom el Szőny megállóhelyen - a balon jut tovább Komárom felé, igen visszafogott utasmennyiséggel. A jobb vágány mentén végig, több sornyi homokzsák-biztosítás látható, a vízszint az Almásfüzitő felső - Szőny szakasz egyes részein, valamint a teljes Szőny - Komárom szakaszon az aljak alsó éle környékén jár.
A vasút és a közelében fekvő mg. földek "műveleti területnek" számítanak, az odavezető utakat rendőrök állják el, azonban félúton a komáromi állomáshoz, a mesterségesen létesített halastó partján zavartalanul lesik a pecások a kapást. Az apró horgászparadicsom északi, illetve nyugati pereme mentén emelt töltésről remekül rálátni a fővonalra, no meg az 5-ös menetrendi mező vonalára (Székesfehérvár-Komárom).
Amíg Komárom állomásnak az árvízzel jobban veszélyeztetett kezdőponti (keleti) váltókörzete működőképes és biztonságos, a tehervonatok a Győr - Komárom - Székesfehérvár útvonalon kerülhetnek, az 5-ös beiktatásával. Hamarosan lencsevégre is kapható a magyarországi állami vontatásszolgáltató remot-Szergeje, üres autószállító kocsikkal, amint Fehérvár felé veszi az irányt. Tizenegy után valamivel az 1-es balján újabb csatolt Flirt gurul, és ezzel egy időre véget ér a fővonal aktív élete: elrendelik a teljes vágányzárat, beindítják a buszos pótlást Almásfüzitő és Komárom között. Délben a 020-as NOHAB jelentkezik mint előfogat, a Rurtalbahn Cargo 185 676-osával és konténervonatával, azonban hiába várom, hogy hasonló eleggyel tűnjön fel a visszaúton, fél óra elteltével gépmenetben fordul. Ezek szerint mégsincs annyi hoppon maradt teher, hogy csúcsra kelljen járatni a kapacitását illetően persze meglehetősen korlátozott 5-öst.
Megfigyelőpontomat Szőny-Déli megállóhely környékére helyezem át, ahol máris konstatálhatom, hogy vannak, akik nem bíznak az árvízhelyzet gyors normalizálódásában, és inkább a kevésbé zavarérzékeny, hagyományos közlekedési módok mellett teszik le a voksot.
Két órán át nem történik semmi, de végre-valahára mozgás észlelhető, az MMV Sulzerével (609 006) vontatott és LDE1250-esével (429 009) tolt, rakott Smnps (On Rail GmbH, 4616.9) kocsik formájában. Ötvenpercnyi, további várakozás szükséges a 317-es remot Szergej RCA-féle Talns (066.5) kocsijaiból álló elegyhez. A fotogénebb déli irány szemlátomást egyik vasúttársaságnak sem hiányzik, az égbolton ugyanakkor szaporodnak a Napot kitakaró felhők, ígyhát visszabandukolok a településre, és mára befejezettnek nyilvánítom a szemlélődést.
Komárom kezdőponti váltókörzeténél az alépítmény átázása már a május 8-i napon jelentősen felgyorsult, aminek eredményeként az 5-ös vonal viszonylag rövid ideig volt képes betölteni mentesítő szerepét. A tehervonatok ezek után a 20-ast (Székesfehérvár-Szombathely) vehették igénybe. Június 18-án és június 22-én látogattam a Bakony délkeleti lankáira, két részletben járva be a Pétfürdő-Hajmáskér állomásközt: első alkalommal a kezdőponti, másodszorra a végponti felén helyezkedtem fotópozíciókba, mindkét kirándulásom Öskün ért véget, ahonnan - tekintettel az igen gyér, vasúti kínálatra - busszal távoztam. A június 18-i alkalomkor Pétfürdőn szálltam le a némi késést elszenvedett 900-as gyorsról.
A negyediken a Floyd 659 002-ese (BR Class 56) várakozik tizenöt négytengelyes tartálykocsival, és mivel egyelőre nem folytatja a menetet, körbefotózom, azzal felkapaszkodom az állomás végponti váltókörzetétől jobbra eső, alacsony dombhátra.
Az egyvágányú, villamosított vonal kapacitását különösebben meg nem erőltető személyforgalom (irányonként kétórás ütemben gyorsok, plusz egy-egy szakaszon jelentkező, csekély mennyiségű személyvonat) szüneteiből bőséggel juthatna a cargósoknak, ám meg kell állapítanom, hogy vagy nem sürgős nekik, vagy találtak egyéb alternatív útvonalat, vagy a magyarországi hálózatot használó elegyáramlás még az öt-tíz évvel ezelőtti szinthez képest is csökkent. De leginkább arról lehet szó, hogy mindhárom tényező egyszerre jelentkezik. Esetemben ez azt jelenti, hogy a dombmászás közben elszalasztott - TRAXX-szal vontatott - 909-es gyors után, egy órán keresztül játszhatok a virágport gyűjtő méhek és dongók fotózásával, egyéb téma híján. De legalább a végre felbukkanó, GySEV 470 502 és a Gartner konténerei színben jól illenek a tájhoz. A szintén TRAXX-os 902-es gyorshoz, követve a napállást, a Péti-víz túloldalára helyezkedem.
A bal ívet leíró vonaltól délre húzódó dombvonulat azzal kecsegtet, hogy a tetejéről át lehet fotózni a 8-as főút és a vasút közötti erdősávon - de az elképzelés sajnos nem jön be, kellene még vagy tízméternyi magasság. Marad az erdősáv túlsó vége, ahol közvetlen csatlakozásom van a GySEV vontatásszolgáltatását élvező 907-eshez, illetve egy Trakciós Giganttal továbbított, leginkább fával rakott magasoldalfalúakat tartalmazó menethez. Eközben a hőmérséklet, illetve a napsütés intenzitása bőven elhagyja azt az értéket, amikor épeszű emberek még a szabadban flangálnak.
Öskün csak integethetek az MMV On Rail GmbH-menetének, Sulzerrel és Csaurusszal az élén - az üres Smnps kocsikkal Székesfehérvár felé igyekszik a vonat -, azután megpróbálkozom a megálló melletti dombbal...
...végül pedig a község északi településrészét nyugatról kerülő ív külső oldalával, ahol a menetrend szerinti személyszállító vonatok és egy remot Nagydácsia-páros mellett sikerül elkapni a Metrans konténer-kígyóját, élén a 761 003-as Herkulessel.
Június 22-én Hajmáskér a kiindulópont, és szintén a 900-as gyors jóvoltából. A 909-es megörökítéséről most nem maradok le. Amint a 27-es vonal délnek ível, nekiindulok a 20-as melletti, magas fűvel borított mezőnek, megállapítom, hogy a túloldali gabonatábla könnyebben járható, átevickélek hát, és azonmód folytathatom a megállapítások sorát, miszerint mégsem járható könnyebben.
A bejárathoz tartó ív vége nem volna rossz, ha páratlan vonat használná, de mint tudjuk, az ilyesféle összefüggések valahol, az anyagi észlelhetőségen túli világban rendszeres kapcsolatban állnak Murphyvel, ezért a félórás időkülönbséggel megjelenő, két konténervonat csakis páros lehet.
Hajmáskér-Újtelephez közeledve előbb a 143-as Gigant vegyes összeállítású formációja kapható le, azután a GySEV-Szilis 907-es. (Rémlett nekem az újtelepi megállónál egy működőképes "nyomós" kút, és szerencsére nem hagyott cserben az emlékezetem. A Nap trópusi hőséget kezd varázsolni, ilyenkor pedig a pampákon bóklászó ember számára a kellő mennyiségű vízkészletnél csupán egy kellemesebb dolog létezik: a még kellőbb mennyiségű vízkészlet.)
Pozíciót foglalok annak a helynek a közelében, ahol a Hajmáskért Ösküvel összekötő közút metszi a vonalat. Tíz-tizenöt perces késést szinte minden személyszállító vonatnál megfigyelek (akárcsak az előző alkalommal), és nem tudom magamtól elhessegetni a humánerőforrás-terhelés ideiglenes emelkedésének, valamint a meglévő munkakörülményeknek, a munkavállalók összetételének, és a tevékenységek kifelé történő, több-kevesebb görcsösségű láttatásának az évezredes összefüggését (ezúttal maximálisan az anyagi észlelhetőség tartományán belül, Murphy segítsége nélkül), ám a 904-es a láttatási tényezőn jóval túlmutató, kövér félórás csúszással mutatkozik. Tíz percnyire mögötte halad a mai Touax-menet, de most nem Szilivel, hanem a 037-es Giganttal.
A Swietelsky vasúti cégének az ER20-asa és mindössze öt önürítőse negyedórányi távolságot tartva követi az autószállítós elegyet...
...egészen Hajmáskérig, mert ott a jelek szerint keresztezni kénytelen a lankák között végignyújtózó, Taurusos eleggyel. Aztán egy óráig megint nem történik semmi, és akkor is csak azért, mert elérkezik a 9005-ös ideje - láttatás-tényezővel korrigálva.
A 020-as Gigant vonata tizenként perccel később bukkan ki az Ösküi kerektemplom dombja mögül, vagyis Pétfürdőn keresztezett a gyorssal. A három Halberstadtival kiadott, húszperces késéssel küzdő 9064-es személy, valamint a nagyjából pontos, 9006-os gyors elé-közé nem kerül tehervonat, és bár működő "nyomós" kút az utolsóként foglalt megfigyelőponthoz közel - a község szélén - ugyancsak akad, az árvízzel és következményeivel foglalkozó sorozatot a GySEV Szilijével lezárom. Mindeközben Komáromban, a Duna visszahúzódását kihaszálva, a pályafenntartás hozzáfogott a váltókörzet helyreállításának, ezáltal előbb az 5-ös alkalmi, majd az eredeti útvonal üzemszerűen fennálló kínálatával élve, a tehervonatok búcsút inthetnek a Bakonynak. Marad a mindennapok színesnek és bőségesnek nem nevezhető kínálata a kíváncsi megfigyelő oldaláról, illetve az extra fejfájást nem generáló, megszokott üzem a szolgáltatók, szolgáltatás-igénybevevők oldaláról nézve.

Vissza a főlapra